Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Hegyi Klára: Magyar és balkáni katonaparasztok a budai vilajet déli szandzsákjaiban VI/1255
KATONAPARASZTOK A BUDAI VILAJET DÉLI SZANDZSÁKJAIBAN 1305 adóösszeírás alapján készült tímár-defterben23 1 a vlahok püspöke már nem szerepel, nincsenek benne birtokos kenézek sem. Csak a vlahok vajdáját érdemesítették még arra, hogy vezetői rangját birtokkal honorálják; személye nem változott, a neve azonban visszakapta tisztességes szerb alakját, Sztojan Radiccsá lett. A jócskán megszaporodott vlah közösséget a tíz évvel korábbi öt kenéz helyett most tizenöt parancsnokolta, akik az adóösszeírásból23 2 számolhatók össze. E-gyenrangünak látszanak, birtokos nincs közöttük, valószínűleg valamennyien adómentesek (teljes biztonsággal ezt azért nem állíthatjuk, mert — ahogy láttuk — sok helyütt az adózó hánék száma magasabb volt az összeírt lakosokénál, így nem világos, minek vették a kenézeket). Rajtuk kívül Lóta faluban lakott még két katonai elöljáró: Nikola Rados harami-parancsnok (szer-i harami) és Jovan Dragosa százados {.szermije). Újra rábukkanunk tehát a vlahok és a martalócok terminusára, a haramira, a szermije pedig a várak tisztikarában a martalócoknak az aga után rangban második embere, olyan 'százados', aki alá váranként eltérő számú, de tíznél kevesebb tizedet osztottak. A Dombóhoz tartozó Szentmiklóson is lakott egy elöljáró, Vuk tizedes (szeroda). A kenézek, a harami terminus és a szermije egyértelműen azt mutatják, hogy a koppányi szandzsák telepesei a vlahok és a martalócok szokásos határvédő szolgálatát látták el a balkánihoz hasonló szervezetben. (Ennek felmérésében csak átmeneti zavart okoz az 1581-es „alkulista" átbogarászása, amelybe az — ismétlem: rendetlen — írnok 52 kenézt jegyzett be. Ez azt jelentené, hogy a falvak 82 százalékának az élén kenéz állt, azaz a koppányi vlahok olyan népes parancsnoki gárdával rendelkeztek, amilyennel a szendrői és vidini vlahok sem dicsekedhettek. Itt mindössze arról van szó, hogy az írnok minden elöljárót, primityurt és kenézt egy névvel illetett. Nagyvonalúsága azzal a haszonnal jár, hogy megőrizte a primityurok nyomát, akiket az 1580 körül készült összeírások — a magyar falvak bíráihoz hasonlóan — sem a szegedi szandzsákban, sem itt nem jelöltek.) A vlah katonaparasztok testületén belül a hatóságok a teljesen szabad müszellemek intézményét is fenntartották. Az adóösszeírásban 53 müszellemet számolhatunk össze, 9-et különböző falvakban, 44-et a vlah fejezet végén álló, külön testület (müszelleman-i eflakan) névsorában;23 3 hogy nyilvántartásukban miért volt szükség erre a különbségtételre, nem világos. Az adóalku 1581. évi listája csak a falvakban jegyzett be müszellemeket, szám szerint 51-et: a két forrás ezúttal szépen fedi egymást. Gondot csak az okoz, hogy a két lista müszellemjei csak részben ugyanazok. Például a Karádhoz tartozó Mácson az „alkulista" szerint három müszellem élt, az adóösszeírás mácsi lakosai között megtaláljuk őket, ám közönséges lakosként, és egyiküknek sincs nyoma a müszellem-testületben sem. A koppányi náhijebeli Patlan három müszelleme felbukkan az összeírás külön testületében is, a dombói Meggyesen bejegyzett szintén háromból kettő megvan, egy elvesztette státuszát.23 4 A müszellemek testületében beállt részbeni személycserék — ha nem az írnok rendetlensége okolható ezek miatt is — talán 231 Tapu 659, a vlah vajda a 14. oldalon. 232 Tapu 676. 233 A defter 100. oldalán. 234 Aaz említés sorrendjében Mxt 591, 46., 44. és 41., illetve Tapu 676, 98., 84., 89. és 100.
