Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Hegyi Klára: Magyar és balkáni katonaparasztok a budai vilajet déli szandzsákjaiban VI/1255
KATONAPARASZTOK A BUDAI VILAJET DÉLI SZANDZSÁKJAIBAN 1291 mekkel van dolgunk, akik a Baja melletti három falut benépesítették. A kérdés sokkal inkább az, hogy a baranyai és a bácskai müszellemek és martalócok megfeleltek-e a balkáni kategóriáknak, vagy a magyarországi hódoltság igényeinek megfelelően átalakultak. Láttuk, hogy az Anatóliából a Balkán-félszigetre átplántált müszellemek és a délszláv, főleg bolgár vojnukok erre a korszakra már elvesztették valóságos katonai feladataikat, és az oszmán hadsereg kisegítő alakulataivá váltak. A martalócoknak és a vlahoknak az a része viszont, amely a Száva és az Al-Duna vonalán, éppen a Magyarországgal szembeni végvidéken élt, egy ideig még katona maradt. Amint a birodalom határvidéke Magyarországra került, 1521 után átáradt a Dráva-Száva közére, majd 1526-tól a hódoltság déli sávjába. Persze furcsa, hogy katonai szervezete éppen a török országrész legdélibb, látszólag leginkább védett területén állt fel, a hódoltságon belül nem ezt tekintjük határzónának. A hamvába holt baranyai kísérlet azonban megmutatta, hogy színmagyar lakosságú vidéken — hiába szorult határövezetként fokozott védelemre — a balkáni katonaparaszti szervezetek nem eresztettek gyökeret. Csak ott lettek szerves részei a török katonai berendezkedésnek, ahol alapjukra, a balkáni népességre épültek. Ilyen értelemben a Bácska — és a Temes-vidék — ekkor az Oszmán Birodalom balkáni népességének „végvidéke", északi határterülete volt. A katonai helyzet pedig egyenesen parancsba adta azt, hogy a hódoltságnak ezen a déli táján is határvédő katonaparasztok őrködjenek. Szakály Ferenctől tudjuk, hogy Sziget, Eger és Gyula katonái tartották életben a magyar adóztatást a hódoltságnak ebben a legdélibb sávjában is;18 9 a bajai és zombori török várak közé telepített három müszellemfalu utasításában is e három nagy magyar vár katonái jelennek meg állandó portyázókként, és a Tisza melletti Perleket is a magyar végváriak zaklatásai ellen telepítették be lovas müszellemekkel. A valóságban is, a török katonai vezetés szemében is a Bácska ugyanolyan veszélyeztetett határvidék volt, mint Baranya nyugati végei. A török védelmi rendszer, a határt és a folyók mentét védő várláncolatok kiépítése az 1570-es évtizedig húzódott. A rendszerben a balkáni eredetű katonák óriási szerepet kaptak, a 16. század közepén a budai vilájet váraiban ők tették ki a várkatonaság több mint kilenctizedét, ezen belül a bosnyákok, a szerbek és a vlahok több mint négyötödét.19 0 A hódoltságba betelepedő balkániak a várkatonák közé is beálltak,19 1 de ezekben az évtizedekben elsősorban a kiépülő katonaparaszti szervezetek bázisát adták. Úgy látszik, hogy a védelmi rendszerben az első évtizedekben az oszmán hadvezetés komoly szerepet osztott e szervezetekre, különben nem mondott volna le a nyugat-baranyai és Zombor környéki falvakból várt bevételek egynegyedéről-egyötödéről. Valóságos katonai szolgálatra, folyamatos határvédelemre szánta őket, és ennek fejében balkáni társaiknál nagyobb adómentességet adott nekik, a müszellemeknek teljeset. 189 Szakály Magyar adóztatás i. m. főleg 60-91.; 1549., 1550. 1554. és 1559. évi beütések és adóztatás: 52-67, 100. 190 Hegyi, Etnikum, vallás, iszlamizáció i.m. 237-243. 191 Ua. 252.
