Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Hegyi Klára: Magyar és balkáni katonaparasztok a budai vilajet déli szandzsákjaiban VI/1255
1290 HEGYI KLÁRA A zombori náhije abban is élen járt, hogy a szegedi szandzsákban egyedül itt neveztek ki martalócokat a falusi lakosok közül,18 4 32 faluban egy-három embert, összesen 60-at. A kinevezést szultáni diplomába foglalták, feltehetően minden alkalommal, bár az összeírásba csak a legelső előforduláskor írták a név fölé a 'martalóc diplomával' (martolosz ba berat) bejegyzést,185 utána már csak a martalóc szót. Ezek a katonaparasztok is adómentességet élveztek, de talán nem teljeset. A lakosok névsorának végén az adóegységek összesítésében őket is következetesen külön tételbe írták ('háne 10, martalóc 3'), de a dzsizje-kötelesek közé többször számították be őket, mint ahányszor kihagyták, kapuadót viszont vélhetően nem fizettek (sok faluban az adózók mellett többféle szabadost is összeírtak, emiatt gyakran nem egyértelmű, hogy melyikük miféle adó alól volt mentes). A szegedi náhije összeírásába sem müszellemeket, sem martalócokat, de még kenézeket és primityurokat sem jegyeztek be. A náhije déli határán, a balkániaktól lakott falvak közül Perleknél viszont a fentihez hasonló bejegyzés áll.18 6 „A nevezett falu a szultáni hódítás óta a 967. évig (=1559. október 3. - 1560. szeptember 21.) üresen és pusztán állt, és a Varadin (Pétervárad) és Szeged felől jövő utakon fekszik." A mondat első, sztereotip fele — a három faluról is ugyanezt írták — nem áll, mert 1546-ban Perleken 12 családfőt és ugyanennyi hánét és kaput írtak össze,18 7 a lakosok valamennyien dzsizje- és kapuadó-fizetők voltak, nem ágról szakadt jöttmentek. Az viszont tény, hogy Perlek Becséhez közel, a Péterváradról Becsén át Szegedre, illetve a Becséről nyugatra, a Dunához tartó főutak elágazásásánál feküdt.18 8 A bejegyzés ezután leírja, hogy az előző összeíró a hely benépesítése érdekében könnyített adókat vetett ki lakóira, de így is csak 13 hánényi népességet tudott összeírni - ez valószínűsíti, hogy a falu az első öszeírás óta folyamatosan lakott volt. „Dervis szandzsákbég — akinek tartson soká a tekintélye — felismerte és jelentette, hogy a hely benépesítése a vidék fontos, feltétlen érdeke, ezért a fent megjelölt évben a vilájeten kívül élőkből és sátorlakó vándorokból kedvezményekkel telepeseket hozassanak, akik telepedjenek le a szóban forgó helyen azzal a kötelezettséggel, hogy közülük ötven szabados háztartás (elli hane muafijet üzere) lovasként szolgáljon, védje meg a jövő-menőket és a környéket a hajdúktól és a rosszerkölcsű gyaur lovasoktól. Ezért rendeletbe foglaltatott és az új defterbe is bejegyeztetett, hogy e feltétellel ötven szabados lakos lovas szolgálatot lásson el. Ha a lakosok száma meghaladja az ötven háztartást, a többlet fizesse meg a rája szokásos adóit." Ezt a feltételt ekkor még nem vették komolyan; a sikeres telepítés után 59 családfőt jegyeztek be a defterbe, az összesítésben két csoportra osztották őket: „szabadosak 50 háne, rája 9 háne", de sem egy összegben, sem tételesen semmilyen adót nem vetettek ki a falura. Bár a perlekieket a szöveg egyik katonaparaszti kategóriába sem sorolja, hanem a semleges lovas szóval illeti, világos, hogy itt ugyanazokkal a müszelle-184 A várakban szolgáló, zsoldos martalócok és a paraszt-martalócok különbségére már Mészáros, Délszlávok és cigányok i.m. 226. felhívta a figyelmet. 185 A defter 198. oldalán: Szentkirály lakosainak névsorában az utolsó embernél, Mihajlo Nikolánál. 186 perlek összeírása a defter 30-31. oldalán. 187 Vass, A szegedi és csongrádi náhije i.m. 62. 188 Qyörffy, Történeti földrajz I. i.m. 206. és Bácsvármegye térképe.
