Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Hegyi Klára: Magyar és balkáni katonaparasztok a budai vilajet déli szandzsákjaiban VI/1255
1284 HEGYI KLÁRA Radoszav. A titelié érdekesebb, ő Takcsinban lakott, és Szűcs Pál Mihálnak hívták: első ránézésre magyar, de mivel fiának a Száva nevet adta, és egy tisztán délszláv lakosú falu vezető embere, vélhetően beolvadóban volt.16 3 Bár az összeíró e két ember neve mellé nem jegyezte be, hogy kenézek lennének, birtokos szpáhiságuk valami ilyesfélét sejtet, talán azt, hogy a betelepedők közül a török hatóságok náhijénként egy-egy elöljárót emeltek ki, közvetíteni a lakosok és a hivatalok között. Rajtuk kívül a bácsi kerületben egyetlen primityur bukkan fel az összeírásban, a titeliben egy sem. Híveikkel együtt megjöttek viszont a papok - ha hihetünk az olvasatnak.16 4 A 83 bácsi faluban 11 pap, a 27 titeliben 13 pap és 6 kalugyer élt már ekkor (ezek a számok is a titeli falvak korábbi benépesülését jelzik). Megjelentek továbbá az első iszlamizáltak, akiket azután többen követtek: az áttérés még ezen a vidéken sem érte el soha, meg sem közelítette a balkáni méreteket, de a magyar hódoltságon belül itt a legmagasabb. 1546-ban a bácsi náhije három falvában három új muszlimot, a titeli két falvában (egyik a Tisza túlpartján feküdt) ötöt írtak össze.16 5 A következő részletes összeírás másfél évtized múlva, 1560-1561-ben készült a szegedi szandzsákról,16 6 amely ekkor hét náhijéből állt. A három déli, a bácsi, a titeli és a zombori népessége csaknem teljesen balkáni; a zomborival nagyjából egy magasságban fekvő szegedié nagyobbrészt, a vásárhelyié túlnyomóan magyar, a legészakibb kalocsaié és soltié tiszta magyar. Az összeírás szerint 1546 és 1560 között a szandzsák déli felében folytatódott az erős népmozgás, a balkáni betelepülők másfél évtized alatt 163 puszta helyet szálltak meg. Újonnan benépesített falvaknak azokat tekinthetjük, amelyek az 1546-os defterben még nem szerepeltek (.haridzs ez defter), most írták össze őket először (elméletileg az sem kizárt, hogy az első összeírásból kezdeti adminisztrációs hibák miatt maradt ki egy-két falu, de ezek sajnos nem különíthetők el; biztosra vehetjük, hogy a nagy többség valóban 1546 után vált ismét lakottá). A frissen megszállt falvak elhelyezkedéséből követni tudjuk a délszláv-vlah népesség előnyomulását. Már az első összeírás azt a benyomást keltette, hogy a titeli körzetet lepték el legkorábban, s a második defter igazolja ezt. Ebben a 163 üjurdjev - Zirojeuic, Opsirni defter i.m. 24, 47. 164 A 'pop' szó arab betűs, diakritikus pontok nélkül leírt képe teljesen megegyezik a Ion név képével, különösen akkor, ha az írnok a szóvégi p, b, t és η betűket egyformán, elnyújtva írta. Az 1546-os defter 'pop'-jait hosszas vívódás után elfogadtam, hiszen két élenjáró szerb oszmanista olvasta így a szót, remélem, okkal. A többi összeírásnál, amelyeket eredetiben használok, nem vállalom a különbségtételt, ezért a továbbiakban nem számolom a papokat. A dilemmát az elődök eljárása sem segít feloldani. A szerémi szandzsák adóösszeírásának kiadója, Bruce W. McGowan (Sirem sancagi mufassal tahrir defteri. Ankara 1983.) azt a létező logikát követi, hogy ha a 'pop' a két részből álló név második helyén áll, papnak veszi, ha az elsőn, személynévnek, és Bun-nak olvassa (ugyanez a gyakorlat a magyarban is: János bíró és Bíró János, István kovács és Kovács István); személynévként Bun-t olvasott Halasi-Kun Tibor is a szegedi szandzsák 1578. évi összeírásának kéziratos átírásában. De attól, hogy a szó a második helyen áll, még lehet az apa neve is, akit Ionnak hívtak. Mindenesetre az, hogy a sok neves szerzőnek az egyik legközönségesebb román név, a Ion nem jutott az eszébe, helyette az inkább a név viselőjének jelzőjeként használt Bun-t (=Jó) keltette önálló életre, a 'pop' olvasatokat is kérdésessé teszi. 165 I.m. 17, 25, 43, 45, 24. 166 BOA Tapu 332. Káldy-Nagy Gyula gyűjtése. Dátuma a hidzsra 968. éve ( = 1560. szeptember 22 - 1561. szeptember 10.).
