Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Hegyi Klára: Magyar és balkáni katonaparasztok a budai vilajet déli szandzsákjaiban VI/1255
KATONAPARASZTOK A BUDAI VILAJET DÉLI SZANDZSÁKJAIBAN 1281 Minden igyekezetem, hogy a déli Duna-Tisza köze török összeírásaiban és más forrásaiban vlah közösségeket találjak, kudarcba fulladt. Azt is csak nagy valószínűséggel állítom, hogy a zsoldért szolgáló martalócoknak az a többsége, amely a legnagyobb észak-balkáni vlah szállásterületről, Vidin, Szendrő és Branicsevo vidékéről áramlott a budai vilájet váraiba, vlah volt.14 8 Származási helyükön kívül erre mutat a szolgálatváltás vlah gyakorlata is, amely néha a zsoldos várkatonáknál is felbukkan: 1544-ben pl. az esztergomi martalócok egy része a muszlim év első napján átadta helyét utódjának, aki sok esetben közeli családtagja, legtöbbször a testvére volt;14 9 ilyenfajta váltás még az iszlamizált vlah várkatonák körében is előfordult.15 0 Ha azonban sem a születési hely, sem valamilyen árulkodó jel — szolgálatváltás, vlah jogok — nem mutat az eredetre, csak a nevük alapján még a várkatonák közül sem lehet az etnikai értelemben vett vlahokat kiválasztani, a falvak lakói közül még kevésbé. Már az Észak-Balkánon is szerbekkel és bolgárokkal laktak együtt, átvették egymástól a keresztneveket, s a keveredés Magyarországon csak erősödött. Ráadásul arab betűvel azonosan írták a Nikut és a Nikót, az Ilijét és az Iliját, a Ioant és a Jovant, és kézírásban általában nincs eltérés a Drak- és Drag- kezdetű nevek képe között sem, a Drakul és a Drágul ugyanaz. Ráadásul az egymáshoz közeli időpontokban készült, párhuzamos névsorok azt mutatják, hogy ugyanannak az embernek a nevét különböző formában jegyezték le; a sok Rad-, Vuk-, Niko- és Drag- kezdetű nevet, amelyeknek többféle végződése volt, gond nélkül cserélgették. Mind a katonáknak, mind a balkániak megszállta falvak lakóinak névsoraiban sok román név bukkan elő. Ilyen a Drakul és a Drakula, a Ion, Radul, Avram, Vlad, Mircsa, Barbul, Bogdan és Grigor, a Györgye (szemben a Gyurával és Gyurittyal), a Mihail (szemben a Mihállal és Mihajlóval), a Petre (szemben a Petárral és Petrivel), és bizonyára sok vlah viselte a gyakori Vuk, Ilije és Nikola nevet. Ha a legtöbbször előforduló Ioan/Jovan névnek csak a felét teszi ki a román alak, az is többszáz embert jelent. A baj ott van, hogy délszlávok is viselhettek vlah neveket, és viszont. A balkániak személynevei két részből, a bejegyzett ember és apja keresztnevéből álltak, a keveredés már itt megjelenik, ha pedig az összeírt paraszt nőtlen fiai és testvérei is bekerültek a névsorba, egyre nagyobb a zűrzavar. 1544-ben az esztergomi martalócok között sok a Zsivko Györgye, Sztepan Mircsa, Sztojan Ilije, Radies Radul szerű, délszláv-román keveréknév.151 A nőtlen családtagokkal kiegészült, három generációssá bővült példák a balkániak lakta falvakban szemlélhetők: a nagyapa Vűjics, fia, a jelenlegi családfő Nikola, az ő nőtlen fiai Bogdan és Ilije, vagy egy másik, találomra kiválasztott generációs láncolat Szkraszov, Nikola és Mircsa.152 1578-ban Szentlőrincen népes családot írtak össze: az apa Radul Mrela, fiai Vuk, Nikola, Bogdan és Doman (az utolsó akár a kunból a magyarba vándorolt Toman/Doman is lehet).153 Árulkodó, hogy a nevek még 148 Hegyi, Etnikum, vallás, iszlamizáció i.m. 242-243. 149 ÖNB Mxt 568, 45-60. 150 Ua. 24-25.: itt az esztergomi azabok alakulatában szolgáló, muszlim testvérpárok váltották egymást. 151 ÖNB Mxt 568, 49-50, 53, 55. 152 BOA Tapu 554, 223: Szentlőrinc, 243: Katymár. 153 BOA Tapu 570, 102.