Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Hegyi Klára: Magyar és balkáni katonaparasztok a budai vilajet déli szandzsákjaiban VI/1255
1276 HEGYI KLÁRA a saját bastináján kívül másutt is művelt telket, a hely birtokosának járó terménytizedek felét le kellett rónia.12 8 ) A szántók és a rétek hozamának ismerete lehetőséget ad annak vizsgálatára, melyik paraszti rétegből válogatták a müszellemeket. Az adómentesség módosnak és szegénynek egyaránt jól jött, s valóban, ha nem is egyenletesen, de ilyen is, olyan is akad közöttük, csak a földtelenek nem képviseltetik magukat. Egy-két zsák búzát termő szántója mindeniknek volt, és nem éri el a tucatot azoknak a száma, akiknél emellé nem jegyeztek be rétet. A müszellemek nagy tömege mégis a szegényebbek közül került ki.129 47 százalékot tett ki az a legszegényebb rétegük, amely fél-öt zsák gabonát takarított be, 30 százalékot a hat-kilenc, 14-et a tíz-tizenöt zsákosak; legtöbben, 79-en hat zsák gabonát termeltek. A mezőnyből messze kiemelkedő 32 módos, akinek a szántója tizenöt-hatvan zsák gabonát hozott, a müszellemeknek csak 8 százalékát adta. Közöttük is erős a szóródás: egy ember, a már emlegetett új muszlim Hüszrev Keresztúron 60 zsák gabonát és 40 szekér szénát takarított be, a nagyvátyi Filip Petre 40 zsáknyit és 50 szekérnyit, Hüszrev társa a vallásváltásban, a Füzesden ugyancsak új muszlimként bejegyzett Ferhád 30 zsáknyit és 10 szekérnyit. Ok messze társaik fölé emelkedtek. A gazdagok csoportjában legtöbben, 16-an húsz zsák gabonát termeltek. A réttel rendelkezők túlnyomó többségét az egy-négy szekér szénát betakarító gazdák tették ki, részesedésük 88 százalékos; közöttük is az egy-két szekeresek vezetnek 68 százalékkal. Az öt-kilenc szekér szénát termelők 8,1 százalékot képviseltek, míg a tíz-ötven szekér szénát betakarítok csoportja mindössze 4 százalékot. Azoknak a müszellemeknek a névsorai, akik a legmódosabbak, illetve akiknek rájái voltak, sok egyezést mutatnak. A 32, legtöbb gabonát termelő müszellem jó felének nem voltak rájái, a rájákkal bejegyzetteket viszont — három kivételtől eltekintve — sorra felleljük a módosak között. Ez tovább gyengíti azt a feltételezést, hogy a baranyai müszellem-rája a balkáni jamak megfelelője, hiszen ez utóbbi „hivatalból" állt a szolgálatban soros katonaparaszt mellett, nem annak anyagi helyzete jutalmául. A ráját-bíró, gazdag magyar müszellem felidéz viszont egy másik balkáni analógiát, ez azonban olyan halvány, hogy csak távoli lehetőségként merülhet fel. A katonáskodó vlahok tímár-birtokot élvező kenézeinek törvényadta joga volt legfeljebb tíz mezőgazdasági munkást (rataj) tartani földjük megművelésére.13 0 Baranyában szó sincs kenéz-jogú, tímár-birtokos, magyar müszellemekről (mellesleg két esetben az egy müszellemre jutó ráják száma is meghaladja a tizet), közvetlen megfelelés szóba sem jöhet. Az viszont elképzelhető, hogy a rendszer megszervezői a falvak legtekintélyesebb, leggazdagabb lakói közül müszellem-elöljárókat állítottak, akik esetleg munkásokat tarthattak; ebben a magyarázatban a müszellem-rája közelebb kerülne a rája szó tartalmához. Mivel azonban 128 Akgündüz i.m. III. 445.: A szendrői szandzsák 1516. évi törvénykönyve a vojnukokról és a vlahokról. 129 Sajnos a defter több lapja valószínűleg ázott, ezeken a helyeken a mikrofilm olyan sötét, hogy a müszellemek kiválogatását még megengedi, a nevük mellé írt adatok azonban olvashatatlanok. Emiatt a szántók hozamát 384, a kaszálókét 355 esetben tudtam csak kijegyzetelni, ezekkel számoltam. 130 Cvetkova, Les institutions ottomanes i.m. 62.
