Századok – 2001
FIGYELŐ - Máthé-Shires László: A brit irodalom története a huszadik század végén V/1222
FIGYELŐ 1225 A 18. század a klasszikus brit birodalom alapjainak kialakulásában a legfontosabb időszak. Ekkor vált teljessé az észak-amerikai területeken a tényleges angol befolyás más európai hatalmak felett; ekkor jelentette a legnagyobb arányt a brit külkereskedelemben és viszonylagosan is a transz-atlanti rabszolga-kereskedelem; 1815-re a korábbi évtizedek eseményei nyomán alakult ki az indiai angol fennhatóság rendszere, illetve ehhez az évszázadhoz kötődik az ún. első birodalom végleges kialakulása és egyben megszűnése is az amerikai gyarmatok felkelésével, ami azok végleges függetlenségéhez vezetett. A korszakot bemutató kötet az elsőhöz hasonlóan, 26 tematikus és regionális fejezetre oszlik fel, bár az első 11 itt inkább általánosabb kérdéseket vizsgál, mint a napóleoni háborúk, a brit tengerentúli emigráció, vagy a birodalom identitásának kérdése az egész korszakra vonatkozólag. A korábbi időszakhoz képest a birodalom alakításához a gazdasági szempontok jelentősebb mértékben járultak hozzá. Az 1688 és 1815 közötti hosszú 18. század hazai gazdasági fejlődése a témája 0' Brien fejezetének, míg Price a birodalmi gazdaság alakulását mutatja be.14 Ezek alapján nyilvánvalóvá válik, hogy a brit szigetek gazdasági fejlődése, beleértve az iparosodás alakulását, a az állami fiskális politika és a hitelrendszerek fejlettségét, illetve a sikeres adóztatás kialakulását, egyrészt, másrészt a birodalmi vizeken (néha a szó szoros értelmében) működő kereskedői csoportok, az import lassú és az export jelentős növekedése, mind közrejátszott abban, hogy a gazdasági tényező a birodalmat a legjelentősebb brit érdekké emelje. Példaként hozható fel a cukorimport ugrásszerű növekedése (600 tonnáról 1700-ban 2300 tonnára 1770-ben), ami a nyugat-indiai gyarmatok kifejezetten szoros kötődését és felértékelődését hozta. A brit politikai rendszer lassú változása ugyanakkor nem követte a gazdaság alakulását, hiszen a választott képviseleti rendszer a kijelölt képviselőkkel szemben csak nagyságrendekkel később, a 18. század utolsó harmadára teljesedett ki, amikor már az amerikai gyarmatok függetlenségi háborúja megmutatta a rugalmatlan birodalmi politikai rendszer csődjét. A szabadkereskedelem szellemével párhuzamosan a vallási sokszínűség is jellemezte a korszakot. A birodalmi kötődések jól nyomon követhetőek az alapvetően anglikán bázisú nyugat-indiai gyarmatok és az észak-amerikai protestáns területek közötti különbségek megfigyelésénél. Míg az előbbi jellemzően importfüggő terület volt, addig az északi brit gyarmatok elsődlegesen a hazai export célterületeként tűnnek elő.1 5 Katonai és tengeri hatalmi szempontból a hétéves háború kockázatos, míg a napóleoni háborúk teljes győzelmet hoztak. Korábbi értelmezésekkel ellentétben a hétéves háború mellett a napóleoni háború értelmeződik az első igazi világháborúnak, aminek okát Duffy elsődlegesen a brit expanzióban látja.16 Ez utóbbi alapozta meg Nagy-Britannia számára a 18. századra alapuló dicsőséges 19. századot; 1815-ben a korabeli világhatalom képviselőjeként jelent meg Castlereagh Bécsben.1 7 A korabeli fogalmak tisztázása válik 14 O' Brien, Patrick Κ. „Inseparable Connections: Trade, Economy, Fiscal State, and the Expansion of Empire, 1688-1815" és Price, Jacob M. „The Imperial Economy, 1700-1776", OHBE II, 53-77. és 78-104. 15 Schlenthener, Boyd Stanley „Religious Faith and Commercial Empire" OHBE II, 128-150. 16 Duffy, Michael, „World-Wide War and British Expansion", OHBE II, 184-207. 17 Egy idézet erejéig érdemes kitérni O'Brien értékelésére a birodalom korabeli fontosságáról: „Majdnem mindenki egyetértett abban, hogy [a bécsi szerződéskor] a gazdasági prosperitás, a nem-
