Századok – 2001

KISEBB CIKKEK - Glück Jenő: Magyarország a "Palestine Post" tükrében. 1940-1944 V/1203

1206 KISEBB CIKKEK tőtáborokat is felállítottak. A hadsereg kötelékében történt letartóztatásokról 1943. január 28-án tudósítanak (3. o.). Január 12-én és február 10-én (3. o.) 667, illetve 676 „kommunista" letartóztatásáról van hír, akik közül 78-an észak-erdélyiek voltak. Március 29-én (3. o.) 460 letartóztatás szerepel, azonban „zsidók és a kommunista" minősítést idézőjelbe teszi. „A magyar nácik" fészkelődéséről Horthy ellen február 10-én (3. o.) közölnek részleteket. Hasonlóképpen kiemelik a Magyar Nemzet szerkesztősége elleni támadást, amelyet Imrédyvel szembeni állásfoglalása váltott ki. Híreket közölnek a Szociáldemokrata Párt befolyásának növekedéséről is. A „Palestine Post" 1943. december 23-án (3. o.) arról tudott, hogy a Szociáldemokrata Párt és a „néppárt" összefog a kormány ellen. Ezen értesülést 1944. március 20-án (1. o.) kiegészíti azzal, hogy az előbbivel a Kisgazda Párt lépett kapcsolatba a belső biztonság és a polgári egyenlőség megvalósítása céljából. Hírek érkeztek Jeruzsálembe 1943. december 23-án (3. o.), mely szerint bizonyos vezetők ellen megtorlást alkalmaztak és a parlamentet feloszlatták, valójában elnapolták. Ugyanakkor december 15-én (3. o.) a lap tudósítója jelentette, hogy Magyarországon titkos szervezet működik, amely akcióba lépne, ha a kormány a hitleri nyomásnak engedne. A „Palestine Post" helyesen mérte fel, hogy a magyar zsidóság helyzete fordított arányban van az ország alávetettségével. A lap 1943. január 10-én (1. o.) arról ad hírt, hogy ugyanazon titkos szervezet segíti az üldözött zsidókat. Egyeseket keresztény iratok beszerzésével kivonják a munkaszolgálat arról. Ez annál is figyelemreméltóbb, mivel munkaszolgálatosokat a fronton aknaszedésre is felhasználták. Sajnálattal közli, hogy e tevékenység miatt máris vagy 50 embert letartóztattak és újabb elfogatások is várhatók. A „Palestine Post" 1943. május 9-én (3. o.) ismertette a jelentést, amely szerint a kormány beszüntette a „nácik" pesti szócsövét, amely antiszemita agitációt is folytatott. Érdekes felmérés jelent meg 1943. július 16-án (3. o.), amely szerint a németek afrikai és a keleti fronton elszenvedett vereségei nyomán a magyar zsidók helyzete javult. Ε helyzetet bizonyos mértékig tükrözte a kivándorlás újraindulása. A harmincas évek folyamán csordogáló palesztinai kivándorlás a negyvenes évek elejére elakadt. Újra indulása 1942 folyamán vált lehetővé lényegében csak gyermekek számára. A „Palestine Post" 1942. augusztus 21-én (3. o.) beszámolt arról, hogy egyelőre 110 magyarországi származású gyermek kivándorlása szerepel a tervben, sőt az első csoport el is indult. A következő év január 20-án (3. o.) arról értesülhetett az olvasó, hogy 50 magyarországi gyermek Nahariába érkezett. 1944. február 2-án jelentette, hogy Haifába érkezett gyermekek között 8-an Magyarországról származtak. A továbbiakban Törökországon keresztül igyekeztek utat nyitni (1944. március 14. 3. o.). A későbbiekben kis számú felnőtt is kijutott, közöttük Baruch Rabinovics munkácsi rabbi (1944. április 26. 3. o.). Sajnos, magyarországi utasai is voltak a tragikus véget ért Strumának, illetve Merfkurenak, az előbbi szovjet, az utóbbi valószínűleg német tengeralattjáró áldozata lett. A lap hasábjain hírek jelentek meg, hogy egyesek Magyarországon keresztül igyekeztek életüket megmenteni. így a „Palestine Post" 1942. július 7-én (3. o.) beszámol arról, hogy egy csoport Szlovákiából Magyarországra menekült a Hlinka-gárda vad üldözései elől. Ha a magyarországi zsidóság a Kállay kormány idején életében nem volt fenye-