Századok – 2001

KISEBB CIKKEK - Glück Jenő: Magyarország a "Palestine Post" tükrében. 1940-1944 V/1203

KISEBB CIKKEK 1205 tőségnek nem volt értesülése arról, hogy honnan kerültek az áldozatok Kamenec-Podolszkba. Csupán 1944 elején jutottak hírek Jeruzsálembe e kérdésben annak kapcsán, hogy a budapesti kormány újabb csoportokat adott át a náciknak, illetve táborba zárt. A február 28-án (1. o.), március 17-én (3. o.), március 28-án (1. o.) megjelent tudósítások kiemelték, hogy egyesek közülük megmenekültek, mert többen otthonaikba fogadták őket és több szervezet is segítségükre sietett. A hitleri hadigépezet 1941-es sikereit a moszkvai csatában elszenvedett vereség követte, ami hatalmas veszteségekkel járt együtt. Hitler komoly nyomást gyakorolt szövetségeseire, erőfeszítéseik növelése érdekében. A „Palestine Post" 1942. január 23-án (1. o.) számolt be Ribentrop náci külügyminiszter budapesti látogatásáról. A lap értesülése szerint azt kívánta, hogy a német főparancsnokság akadálytalanul használhassa fel a magyar egységeket valamennyi frontszakaszban. Hasonlóképpen kívánta a haditermelés Németországba szállítását és az orosz frontról hazatérő csapatok Magyarországon telelését. A cikkíró megjegyzi, hogy a kormányzó ez utóbbi követelést nem fogadta el, mivel egyenlő lett volna a megszállással. Február 17-én (4. o.) a lap arról ír, hogy Románia 20 hadosztályt ad, míg Magyarország csak kilencet, viszont több mezőgazdasági terméket kell szállítania. A voronyezsi katasztrófa magyar vetülete jóformán elsikkad a lap hasábjain, csupán 1943. július 21-én (2. o.) röppentettek olyan híreket világgá, melyek szerint Magyarország katonai teljesítő képessége csökkent. A későbbiekben is többször visszatérnek a kérdésre és hozzáteszik, hogy Hitler önálló magyar SS hadosztály felállításával, a Vólksdeutschok besorozásával, munkáskezek toborzásával és a gazdasági terhek növelésével akart újabb erőforrásokat Magyarországból kisajtolni. Június 14-én (3. o.) riportot közöltek Kállay miniszterelnöknek a német főhadiszálláson tett látogatásáról. Kiderült, hogy Kállay nem biztosított a front számára csapattesteket, viszont engednie kellett a mezőgazdasági szállítások növelése terén és a hadiipar is további feladatokat kapott. Szó van a téli harcokban megtizedelt magyar hadosztályok hazatéréséről is. A fentiek egyik következményeként július 28-én (3. o.) a lap arról cikkezik, hogy tovább csökkentették a kenyérfejadagot. A német nemzetiségű magyar állampolgárok besorozása a Waffen SS -be december 6-án befejezett tényként szerepel. (1. o.) A magyar katonai részvétel kérdésében időnként hírek röppentek fel. így 1943. szeptember 26-án (1. o.) szó van egyes csapatok Kijev irányában történt elmozdításáról. Valószínűleg partizánvadász egységekről van szó. Állítólag Hitler magyar csapatok balkáni bevetését is szorgalmazta, de az illetékes tényezők elutasították. A kérdésre október 3-án (3. o.) visszatér hasonló értelemben. A „Palestine Post" 1944. március 8-án címoldalon közli, hogy a magyar vezérkari főnök a német főhadiszálláson kijelentette, hogy nem biztosít csapatokat a keleti frontra, habár Hitler újra a románmagyar ellentétet igyekezett kihasználni. A „Palestine Post" 1944. január 12-én (1. o.) arról cikkezik, hogy Románia Dél-Erdélyben 14 hadosztályt állomásoztat a „vitatott terület" miatt. Egyetlen alkalommal, 1941. szeptember 29-én (3. o.) értesülhetett az olvasó a londoni magyar bizottság megalakulásáról és tevékenységéről. Több hír látott napvilágot a hitleri nyomással szembeni belső ellenállásról. Cseh forrásokra hivatkozva 1943. január 14-én (1. o.) közli, hogy Kassa, Ungvár, Munkács és Nagyszöllös vidékén megtorlásokra került sor és gyűj-