Századok – 2001

DOKUMENTUMOK - Hornyák Árpád: A Szerb-Horvát-Szlovén Királyság és IV. Károly első restaurációs kísérlete V/1183

1188 HORNYÁK ÁRPÁD A londoni, párizsi, római, washingtoni, prágai és bukaresti követségeinkre szövetségeseink álláspontjának kifürkészése, valamint pesti követségünkre tájékoztatás céljából, a következő tartalmú táviratot küldtük: „Folyó hó 27-én reggel, Károly exkirály Szombathelyre érkezett. Aznap délután Pestre érkezett. Azért jött, hogy átvegye a hatalmat. Tárgyalt Teleki miniszterelnökkel és a kormány más tagjaival, Horthy kormányzóval, majd visszatért Szombathelyre és még mindig ott tartózkodik. A Nemzetgyűlés április 5-én ül össze és, Horthy szavaival élve, még nem tudni, milyen álláspontot fog magáévá tenni ebben a kérdésben. Ezek az események ellentétesek a békekonferencia határozataival. Kérjük a legsürgősebben tájékozódni az ottani kormányoknál, hogy ennek kapcsán milyen megtorló intézkedéseket szándékoznak foganatosítani a szövetségesek rendelkezéseinek betartása érdekében" (lásd a 428. sz. szig. biz. március 30-i táviratot). Erre, a szövetségeseink szándékait kipuhatoló lépésünkre, sorrendben a következő válaszok érkeztek: I. Prágából március 31-én követünk jelenti: „Válaszul a 428. sz. biz. táviratra, az itteni kormány együttes fellépést javasol Pesten, azzal a követeléssel, hogy Károly exkirálynak legkésőbb három napon belül el kell hagynia Magyarországot. Fel kell kérni Angliát, hogy tegye lehetővé Károly átutazását a védelme alatt a szövetséges országokon keresztül Spanyolországba. Amennyiben Károly három napon belül nem hagyja el Magyarországot, az itteni kormány javasolja, hogy minden további kapcsolat legyen megszakítva Magyarországgal, és kezdjünk katonai demonstrációba az ő és a mi részvételünkkel. Az itteni kormány rögtön bevetne egy dandárt, és hadmozdulatokba kezdene Pozsony környékén. Amenynyiben Magyarország mindezek ellenére hajthatatlan maradna, akkor mind részünkről, mind részükről, koncentrált eljárást kellene kérni. Végül az itteni kormányjavasolja, hogy vele és Olaszországgal közösen lépjünk fel a svájci kormánynál, hogy vonják vissza Károly további tartózkodási engedélyét, a szövetségeseknél pedig, hogy további tartózkodásául Spanyolországot jelöljék ki. Kérem táviratban válaszolni" (lásd a 4154. sz. biz. táviratot). II. Követünk Bukarestből ugyanaznap március 31-én jelenti: „Válaszul a 428. sz. biz. táviratra, és a 242. sz. biz. táviratommal kapcsolatban, Ionescu semmit sem tudott hozzátenni ahhoz, amit a parlamentben kijelentett. Nagyon aggódna, ha háborúra kerülne sor. Keményebb ellenállásra számít, mint az 1919-es hadjáratnál. A körülmények rendezése mind náluk, mind nálunk és minden országban békét kíván. 0 nem kér semmi többet. Oroszország részéről bármikor érheti meglepetés. Nem látja, hogyan lennének kiegyenlítve a háborús költségek. Nekem úgy tűnik, Ionescu úgy érzi, hogy amennyiben az események bonyodalmakat váltanának ki, Románia magatartása nem csak tőle függne, ezért egyelőre visszafogott" (lásd a 4156. sz. biz. táviratot). Ionescu fent említett parlamenti kijelentéséről bukaresti követségünk vezetője a következő távirati jelentést küldte: „A tegnapi parlamenti ülésen Karanfil képviselő azt kérdezte, hogy igaz-e, hogy Károly, az egykori császár Pestre érkezett. Take Ionescu ismertette az eseményeket és hozzátette, hogy az angol követ a leghatározottabban kijelentette