Századok – 2001
DOKUMENTUMOK - Hornyák Árpád: A Szerb-Horvát-Szlovén Királyság és IV. Károly első restaurációs kísérlete V/1183
AZ SZHSZ KIRÁLYSÁG ÉS IV. KÁROLY 1189 Horthynak, hogy semmilyen esetben sem fogják elnézni a Habsburgok berendezkedését. Ugyanezt tette a francia, és bizonyára az olasz követ is, annál is inkább, mivel e tekintetben Jugoszlávia és Olaszország között egyezmény van érvényben.1 5 Kedden követünknek kellett ugyanezt megtennie Jugoszlávia és Csehország képviselőivel együtt, mert tudom, hogy közös audienciát kértek. Ezeket a híreket ma kaptam, és siettem utasításokat adni követünknek, egyebek mellett arra, hogy amennyiben ez megtörténik missziónk hagyja el Pestet. Ez lesz az első lépés, amelyet továbbiak fognak követni. Remélem, hogy Magyarországon győz a józan ész és nem leszünk rákényszerítve, hogy ezekhez az eszközökhöz folyamodjunk. Őszintén kívánom, hogy békében éljünk a szomszédos magyarokkal és mindenben megkönnyítsem a gazdasági életüket, de nem engedhetem meg, hogy belügyekre hivatkozva megváltoztassák az annyi áldozat árán kivívott győzelem eredményeit" (lásd a bukaresti követségünk március 31-i 4155. sz. biz. táviratát). III. Rómából nem érkezett válasz a kért puhatolódzásunkra, de pesti képviselőnk jelenti, hogy az olasz követ határozottan tartja magát ebben a kérdésben, és utasítása van folytatni az akciót a szövetségesekkel, elsősorban királyságunk képviselőjével (lásd a pesti királyi küldöttség március 31-i 4160. sz. biz. táviratát). IV Párizsból képviselőnk jelenti: „Válaszul a 428. számú szigorúan bizalmas táviratra, a Nagykövetek Tanácsa most határozta el, hogy táviratilag tudatja a magyar kormánnyal, hogy a szövetségesek nem fogják tűrni Károly, vagy bármely más Habsburg restaurációját a magyar trónra, és amennyiben mégis megkísérlik a restaurációt, hatékony intézkedéseket fog foganatosítani, hogy azt megakadályozza és, hogy rákényszerítse a magyar népet és a magyar kormányt a Nagykövetek Tanácsának és a Békekonferencia határozatainak tiszteletbenntartására" . Ezzel a távirattal kapcsolatosan Párizsból megérkezett a Nagykövetek Tanácsának fent említett deklarációja is a következő tartalommal: „A Magyarországon lejátszódó események arra kényszerítik a Szövetséges Főhatalmakat, hogy emlékeztessék a magyar népet és a magyar kormányt a szövetségesek 1920. február 4-én tett nyilatkozatára. Hűen az említett nyilatkozatban kifejtett elvekhez, a szövetségesek kötelességüknek érzik megismételni, hogy egy Habsburgnak a restaurációja a béke alapját veszélyeztetné, amit a szövetségesek nem kockáztathatnak és nem is tűrhetnek. Ezért a szövetségesek elvárják, hogy a magyar kormány felmérve azt, hogy milyen veszélyes helyzetet teremtene az egykori uralkodó visszatérése a magyar trónra, hatékony intézkedések megtételével megakadályozza az ilyen kísérletet, amelynek még pillanatnyi siker esetén is végzetes következményei lennének Magyarországra nézve" (lásd a párizsi királyi követség április 1-i 4135. sz. biz. táviratát). V Londonból követünk március 31-én jelenti: „A 428. sz. szig. biz. távirattal kapcsolatban a külügyminisztérium államtitkár-helyettese azt mondta nekem, hogy Károly kísérlete kudarccal végződött, és a szövetségesek most azon dolgoznak, hogy megkönnyítsék számára az utat Svájcba. Ausztria magyarázkodik, hogy 15 Olaszország és az SHS Királyság között 1920. november 12-én megkötött Rapallói egyezmény kiegészítése az ún. Anti-Habsburg konvenció. A két aláíró ország kötelezte magát, hogy minden szükséges politikai eszközt igénybevéve megakadályozza a Habsburgok visszatérését Magyarország és Ausztria trónjára.