Századok – 2001

DOKUMENTUMOK - Hornyák Árpád: A Szerb-Horvát-Szlovén Királyság és IV. Károly első restaurációs kísérlete V/1183

1184 HORNYÁK ÁRPÁD Ez utóbbi hiányt szeretnénk részben pótolni a Jugoszláv Országos Levéltár­ban (Arhiv Jugoslavije) fellelt,1 az SHS Királyság külügyminisztériuma által 1921-ben készített összefoglalás közlésével, amely áttekinti az SHS Királyságnak a visz­szatérési kísérlet meghiúsítása érdekében április 5-ig, Károly távozásáig megtett diplomáciai lépéseit. A szerb nyelvű, cirill betűs, géppel írt eredeti dokumentum (Arhiv Jugosla­vije 334. Poslanstvo u Londonu. 1921. Kut. 14. E 39. 57-80. p.) keletkezésének idejéről, és körülményeiről nem rendelkezünk pontos adatokkal. Az iraton csak keletkezésének éve 1921 szerepel, de valószínűsíthető, hogy a második királypuccs előtt keletkezett. Mellette szól, hogy egyáltalán nem foglalkozik Károly októberi kísérletével. Nehéz ugyanis elhinni, hogy az irat készítője összefoglalójában leg­alább utalást ne tett volna az eset megismétlődésére, ha tudomással bír arról. Márpedig ennek semmi nyomát nem találjuk. Vélhetően közvetlenül Károly eltá­vozása után készítette el a külügyminisztérium, és juttatta el a nagyhatalmaknál állomásozó diplomáciai képviseleteihez, hogy követei jól felkészülten tudjanak részt venni abban a kampányban, amellyel az utódállamok maguknak akarták „kisajátítani" a visszatérési kísérlet megakadályozásának dicsőségét. Éppen ezért joggal feltételezhetjük, hogy a londoni követség mellett (amelynek iratanyagai között rábukkantunk), a párizsi és római követségeknek is elküldték. Sajnos ez utóbbi diplomáciai képviseletek iratanyagai a korszakra nézve nagyon hiányosak, így ott nem leltük nyomát ennek az összeállításnak. Fenti véleményünket tá­masztja ugyanakkor alá az, hogy a szinte teljes épségben fennmaradt bukaresti követség iratanyaga között sem találtuk semmi nyomát. Függetlenül attól, hogy logikai okfejtésünk helyes-e, vagy sem, a dokumen­tum, mint a legteljesebb és ismereteink szerint egyetlen ilyen jellegű hivatalos összefoglalás egy utódállamnak a Habsburg restauráció megakadályozására tett erőfeszítéseiről, joggal tarthat számot érdeklődésünkre. Habsburg Károly restaurációs kísérlete Magyarországon 1921. március 26-tól A királykérdés alakulása Magyarországon a kettős monarchia bukása után Károly exkirály meglepetésszerű visszatérése Magyarországra ismét felve­tette a királykérdést Magyarországon. A szomszédos államoknak a Habsburgok visszatérése ellen foganatosított lépéseinek bemutatása előtt, elengedhetetlenül szükséges röviden áttekinteni a királykérdés alakulásának különböző szakaszait. Károly király 1918. novemberében eckartsaui nyilatkozatában lemondott a magyar trónról. Egyidejűleg Pesten proklamálták Károlyi köztársaságát, amely mindössze néhány hónapig tartott, majd átadta helyét Kun Béla diktatúrájának.2 Azonban ez sem volt hosszú életű, mivel már 1919. augusztus végén összeomlott 1 A levéltári kutatást a Soros Alapítvány ösztöndíja tette lehetővé, amelyért ezúton is szeret­nénk köszönetet mondani. 2 Károly eckartsaui nyilatkozata 1918. november 13-án volt, a Magyar Nemzeti Tanács nép­határozatát pedig, mely szerint Magyarország független és önálló Népköztársaság, november ÍŐ-án hirdették ki.

Next

/
Thumbnails
Contents