Századok – 2001
DOKUMENTUMOK - Hornyák Árpád: A Szerb-Horvát-Szlovén Királyság és IV. Károly első restaurációs kísérlete V/1183
AZ SZHSZ KIRÁLYSÁG ÉS IV. KÁROLY 1185 a proletár diktatúra.3 A kormányzás Peidl szocialista kabinetjének kezébe került, amelyet néhány héttel később József főherceg megdöntött.4 Ezek azonban valójában csak az előzetes szakaszok. Maga a királykérdés mint probléma, gyakorlatilag csak József főherceg 1919. szeptember 13-i proklamációja után merül fel5 . Ebben a proklamációban József főherceg bejelenti, hogy a kedves magyar nemzete iránt érzett szeretetétől vezérelve és a nemzet vezetőinek felkérése alapján elfogadja a kormányzást a parlament összehívásáig. Az új régens a legtisztább magyar nacionalizmustól áthatva, egy bizonyos idő után kétségkívül királlyá nyilvánítatta volna magát, ha a szomszédos államok, számolván a magyarországi Habsburg-restauráció őket fenyegető veszélyeivel, nem lépnek fel és nem teszik meg a szükséges lépéseket, hogy a szövetséges nagyhatalmak interveniáljanak ebben a kérdésben. A várt siker nem maradt el. Szeptember végén Pestre érkezett Clemenceau jegyzéke, amellyel határozottan elrendelték a Habsburgok eltávolítását a közéletből6 . Egy hónap elteltével Clemenceau jegyzéke meg lett erősítve Sir George Clerk nyilatkozatával, aki lemondásra szólította fel József főherceg által kinevezett Friedrich-kormányt. Friedrich kabinetjét Huszár kabinetje váltotta fel, amely a nemzeti koalíciót képviselte és amelynek irányításával megtartották a nemzetgyűlési választásokat7. Az így megalakult Nemzetgyűlés proklamálta, hogy az ország kormányzási formája királyság. A királyválasztásig Horthy kormányzót bízták meg a kormányzással. Ez a határozat jelentősen megerősítette a Habsburgok helyzetét Magyarországon és Károly, az exkirály, ismét elkezdte hangoztatni igényét a magyar trónra. A trónról való lemondását semmisnek nyilvánította, mivel azt senki sem tudta elfogadni lévén, hogy lemondásakor nem volt sem országgyűlés, sem bármely más [arra illetékes - H. A.] intézmény. A szövetségesek 1920. februárjában ismét közölték Pesttel, hogy ellenzik a Habsburgok magyarországi restaurációját.8 Vétójuk azonban kevéssé volt határozott. A Habsburgok hívei akkoriban Európa-szerte, különösen Franciaországban és Angliában, propaganda kampányba kezdtek. Sikerült megnyerniük tervüknek bizonyos körök támogatását, meggyőzve őket arról, hogy Közép-Európa problémájára a legjobb megoldás az egykori Ausztria utódállamai közötti szorosabb közösség kialakítása a Habsburgok szuverenitása alatt. 3 A Tanácsköztársaság a Forradalmi Kormányzótanács lemondásával 1919. augusztus 1-én szűnt meg. 4 A Peidl Gyula szakszervezeti kormányát már augusztus 6-án lemondatták. Habsburg József főherceg 1919. augusztus 7-én jelentette be, hogy átveszi a hatalmat, és az antant képviselőivel folytatott tárgyalások alapján, Friedrich István vezetésével ideiglenes kormányt nevez ki. 5 Az augusztus 7-i kiáltványról van szó. Lásd az előbbi jegyzetet. 6 Valójában Balfour üzenete augusztus 23-án a budapesti missziónak, hogy a szövetségesek kifejezett kívánsága József főherceg távozása a magyar politikai életből. A főherceg már aznap lemondott a kormányzói tisztségről. 7 A Huszár-kormány 1919. november 24-én alakult meg. A nemzetgyűlési választásokba 1920. január 25-26-án került sor, a Tiszántúlon csak a román csapatok kivonulása után 1920. júniusában 8 Anglia és Franciaország külön-külön jegyzékben foglal állást a Habsburg-ház bármely tagjának államfővé választása ellen. A magyar kormány február 5-én kapta kézhez a jegyzékeket.
