Századok – 2001
KÖZLEMÉNYEK - Csetri Elek: Kőrösi és az Akadémia I/103
112 CSETRI ELEK tagjává választása 1833-ban. Az ide vezető út állomásai a kalandos keleti utazás, hazai népszerűség, az áldozatos tibeti kutatások és nemzetközi elismertség voltak. Kiemelkedő személyiségének, s tudományos utazásainak és.eredményeinek megismertetésében különösen a Tudományos Gyűjtemény jeleskedett, melynek szerkesztői: Thaisz András és Horvát István fáradhatatlanul közölték a Körösire vonatkozó híreket. Európa nagy metropolisaiban tartózkodó magyar értelmiségiek az ottani tudományos folyóiratok információi alapján nemegyszer közöltek tudósunkra vonatkozó híreket. A hatalmas brit világbirodalom fővárosába nemcsak mástermészetű információk futottak össze, hanem a tudományos jellegű eredmények is. így magyarázható, hogy a Brit Birodalomhoz tartozó Indiából Londonba jutottak az angol védnökség és támogatás alatt kutató Körösi tibetológiai munkásságának hírei. A világméretekben gondolkodó angol tudománynak megvoltak azok a sajátos intézményei, amelyek a legkülönbözőbb kontinensek-országok-tartományok kutatásait számba vették és ápolták. A koncepcióba illett bele a londoni székhelyű, orientalista irányulású Royal Asiatic Society működése. A londoni társasághoz befutottak az ázsiai tudományos értesülések-eredmények, így a kalkuttai Asiatic Society of Bengal jelentései, melynek támogatását kutatásaiban Körösi végig élvezte s melynek 1830-tól könyvtárosa volt. Köztudott, hogy a londoni Ázsiai Társaság és általában az angol orientalisták versengtek francia kollegáikkal a tibeti világ feltárásában. Most Körösi eredményeivel az angol keletkutatók kétségtelenül fölénybe kerültek, amit tudósunk felé — még tibeti könyveinek megjelenése előtt — azzal jutalmaztak, hogy 1830-ban a londoni Royal Asiatic Society tagjává választották. Választását Schedel (Toldy) Ferenc, a magyar Akadémia „titoknoka" ajánlása alapján John Bowring támogatta, aki az első angol nyelvű magyar költői antológiának szerzője volt. Az ünnepélyes megválasztáson maga Schedel (Toldy) Ferenc is részt vett. A londoni Királyi Ázsiai Társaság tagsága Körösi részére magas tudományos elismerést jelentett.22 Érdekes, hogy a kalkuttai Asiatic Society of Bengál, mely hosszú idő óta Körösi támogatója volt, csak 1834. január 30-án választotta pártfogoltját a társaság tiszteleti tagjává.23 Körösi angol elismerése és párizsi híre a magyar tudományosság tudtára adták, hogy, honfitársuk, ha nem is a magyar őshazakutatásban, de az orientalisztikában megbecsült személyiség. Az angol jelzések az osztrák birodalmi hatóságok előtt tudatosították Csoma rendkívüli tudományos teljesítményét. Mindezek a tényezők előkészítették tudósunk magyar akadémiai tagságát. Megválasztására az Akadémia közgyűlésén 1833. november 15-én került sor. Az alapszabály szerint „valakinek taggá választásához szükséges, hogy szavazható tag által érdemei és tehetsége előadása mellett írásban ajánltassék s ez ajánlás a teremben 8 napig olvasásra legyen kitéve." A Körösi munkásságát nemcsak itthonról, hanem londoni értesülések alapján is jól ismerő, enciklopédikus műveltségű és európai kitekintésű Schedel (Toldy) Ferenc első helyen javasolta Körösi Csoma Sándort levelező tagul, „a híres ázsiai utazót, ki — úgymond — nemcsak díszére van nemzetünknek, hanem hazajövetele után nélkülözhetetlen orientalista társa 22 Szilágyi Ferenc: Körösi Csoma Sándor nyomában. Bp. 1987. 203-204. 23 Szilágyi Ferenc: i. m. 202.
