Századok – 2001
KÖZLEMÉNYEK - Bebesi György: Vlagyimir Mitrofanovics Puriskievics. Az orosz szélsőjobb vezére a 20. század elején V/1125
1130 BEBEST GYÖRGY fővárosban is felfigyeltek, így 1900-ban Pétervárra költözött és a Belügyminisztérium gazdasági ügyosztályán kezdett el dolgozni. Egész személyisége, pszichikai alkata, karriervágya, korán közismertté váló rendkívüli energiái egyaránt predesztinálták az állami szerepvállalásra. Naplójában így vall társadalmi kötődéseiről. „Ha orosz regénjáró lennék, hőseimet feltétlenül az orosz nemesség köréből választanám, mivel ez a típus jeleníti meg a művelt orosz embert..."1 8 Majd másutt így ír: ... „az orosz családok hagyományaiban — higgyék el — minden benne van, ami eddig igazán jó és szép volt számunkra."1 9 1904-ben Pleve belügyminiszternek, a szélsőségesen konzervatív nézeteiről ismert politikusnak, a kor „erős emberének" különleges megbízottja lett. A liberális Golovin visszaemlékezései szerint Puriskevics megbízható-szorgalmas hivatalnok volt, akinek azonban az újnemesekre jellemző szélsőséges monarchizmusa hamarosan közismertté vált.2 0 A-lapító tagja volt az Orosz Gyűlésnek, (O. Gy.) az első feketeszázas szervezetnek, szélsőjobboldali politikai karrierje itt vette kezdetét. Sokáig passzivitást tanúsított, hiszen a hatalmat, amiért rajongott, csak hivatalnokként és az O. Gy. kulturális misszionáriusaként szolgálhatta, lévén, hogy sem a monarchistáknak, sem bármely más politikai erőnek nem volt legális lehetősége elképzeléseit és érdekeit politikai párt formájában artikulálni. Pleve meggyilkolása rendkívül érzékenyen érintette, egyrészről legfőbb hivatali patrónusát vesztette el, másrészről ez a gyilkosság jelezte számára legegyértelműbben a készülő forradalmat.2 1 A népvezér A nagy lehetőséget az 1905-ös forradalom hozta el számára, itt volt az alkalom, hogy a gyakorlatban valami kiemelkedőt tegyen a korlátlan egyeduralom védelméért. Észrevette, hogy a forradalom ereje a városi és falusi, tömegmozgalmakban van, és a cári karhatalom nem áll a helyzet magaslatán. Felismerte, hogy a népharaggal népharagot, tömeggel tömeget kell szembeállítani. Ellentétben a moszkvai monarchistákkal, akik már 1905 tavaszán politikai pártot hoztak létre, megvárta 1905 őszét, amikor a cári manifesztum2 2 legalitást biztosított a szervezkedésnek. 1905 októberének végén — Dubrovin pétervári professzorral közösen — létrehozta az "Orosz Nép Szövetségét" (Szojuz Russzkovo Naroda, SZRN, illetve ONSZ) az első pogromista feketeszázas szervezetet, amelyet sokan a 20. sz. első protofasiszta politikai formációjának tartanak.2 3 Maga nem vett részt ak-18 Ljubos: i. m. 6. 19 Uo. 20 Golovin közöl egy jellemző esetet Puriskevics pétervári csinovnyik korából: a szigorúan monarchista meggyőződésű hivatalnoknak egy ízben a Zemsztvo képviselők kongresszusán kellett résztvennie: Mint lelkiismeretes tisztviselő pontosan vezette az ülés jegyzőkönyvét, azt azonban megtagadta, hogy a résztvevőkkel bármiféle politikai kapcsolatba kerüljön. Idézi: PIR. 322. 21 Puriskevics az Orosz Gyűlésben Pleve meggyilkolása után keserűen kifakadt: „Golicin nem rossz ember, csupán passzív, nehézkes és gyáva. Mivel nem tudja — ezért kivárja, hogy mit akar a cár — bár sokszor az maga sem tudja." (mármint a cár B. Gy.) In: PIR. 322. 22 Az október 17-i, a birodalmat elvileg parlamentáris alkotmányos monarchiává nyilvánító dokumentum, amely a választási törvény kiírásával legalizálta a politikai szerveződéseket. 23 Laqueur: i. m. 115.
