Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Nagy József: A szántóföldi művelés állami irányítása és a paraszti gazdálkodás feltételei az 1950-es években (1949-1956) V/1075
1088 NAGY JÓZSEF amely már részletesen felsorolta a traktorbizottság tagjait, feladatkörét. A bizottság traktorszántási tervet készít, melyet „szeptember hó 15. napjáig köteles a járási gazdasági felügyelőnek megküldeni, aki azt a járási népi bizottság meghallgatása után jóváhagyj a és a bizottságnak szeptember hó 25. napjáig visszaküldi."24 Az egész nagystílű rendelkezésnek csak az volt a szépséghibája, hogy 1949-ben a gépállomások traktorállományát is beszámítva jó, ha 3-4 traktor volt községenként. A mezőgazdaság gépellátottsága azonban az 1950-es években inkább még romlott. Az üzemben tartott traktoroknak közel negyedét 1945 előtt gyártották, elkoptak, kiöregedtek, s alkatrész utánpótlásuk is nehézkes volt. 1950-1955 között az ország teljes traktorállománya így alakult:25 1950 17.400 db 1951 17.467 db 1952 13.454 db 1953 15.398 db 1954 17.670 db 1955 23.645 db 1952-ben tehát 4.000 darabbal csökkent az amúgy is csekély traktorállomány Igaz ugyan, hogy ehhez viszonyítva 1954—55-ben — a Nagy Imre kormány gazdaságpolitikájának következtében — több mint 10.000 darabbal nőtt a munkába állított traktorok száma, de ez még így sem fedezte a minimális szükségleteket sem. Hasonló volt a helyzet a traktorokhoz kapcsolódó munkagépekkel is. Az alapvető probléma az volt, hogy az ipar az ötéves tervben előirányzott gépgyártást 1953 nyaráig 50%-ban sem teljesítette.2 6 Gép megnevezése Ötéves terv szerint üzembe helyezendő db Ténylegesen üzembehelyezve 1953. júniusig Teljesítés %-ban Traktor 21.900 8.237 37,6 Traktoreke 17.320 8.164 47,1 Traktortárcsa 11.300 5.262 47,8 Traktorkultivátor 6.800 3.033 44,6 Traktoros vetőgép 5.300 3.102 58,5 Burgyonyaültetőgép 860 129 15,0 Kévekötő aratógép 9.069 2.858 31,5 Arató-cséplőgép 2.600 1.251 52,0 Amint a táblázatból látható, az ötéves terv kétharmadának eltelte után traktorból és kévekötő-aratógépből alig egyharmadát gyártották le a tervezettnek. Ilyen körülmények között hiába szorgalmazták a rendeletek a gépek alkalmazását. 1953-ban, a termelőszövetkezetekben a kapálás 7,7%-át, az aratás 27,7%-át végezték géppel, a többit kézi erővel. 24 15.014/1949 (IX. 3.) FM sz. Rendeletek Tára 1949. 25 Adatok és adalékok a népgazdaság fejlődésének tanulmányozásához 1949-1955. Bp., 1957. KSH 262., illetve 267. 26 Uo. 261.
