Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Nagy József: A szántóföldi művelés állami irányítása és a paraszti gazdálkodás feltételei az 1950-es években (1949-1956) V/1075
A SZÁNTÓFÖLDI MŰVELÉS AZ 1950-ES ÉVEKBEN 1087 csak a gazdálkodó volt felelős, hanem a községi termelési bizottságtól a megyei gazdasági vezetőkig mindenki. Egy megye pedig elég nagy területű volt ahhoz, hogy az elvégzett munka mennyiségét akár csak megyei szinten is pontosan meghatározzák. Maradt tehát a jelentés, és a papír sok mindent kibírt. Természetesen a földművelő alapvető érdeke volt, hogy minden bíztatás és rendelet nélkül a szükséges mezei munkát elvégezze. Ha azonban bejött egy tartós őszi eső, amikor a traktor, vagy két jó ló által vontatott eke is beragadt a sárba, akkor hiába volt tervelőírás és hiába volt rendelet, a munkát abba kellett hagyni. A mezőgazdasági termelés folyamatában három olyan nagy terület volt, amely az egyéni gazdálkodókat is gúzsba kötötte és szinte lehetetlenné tette egyéni elképzeléseinek megvalósítását. Egyik a szántás-vetés, növényápolás volt, másik a termelendő növények előírása, harmadik a termény-betakarítás. Az ezeket a folyamatokat szabályozó, évről-évre rendszeresen megjelenő rendeletek gyakran szórói-szóra megegyeznek, különösen 1950-től, amikor az ötéves terv beindítása a parasztság minden rétegétől is fokozott teljesítményt követelt meg és ezt úgy látták biztosítottnak, ha a termelés minden lépését szabályozzák. Ezeket az ismétléseket elkerülendő, dolgozatunkban csak az eltérő, változó intézkedéseket közöljük. a) Szántás-vetés, növényápolás 1948-ban az őszi mezőgazdasági munkák irányítása még meglehetősen általánosságban mozgott. A földművelésügyi miniszteri rendelet csupán azt írta elő, hogy a gazdálkodó szántóföldjét legkésőbb december 31-ig köteles felszántani, de úgy, hogy ezt megelőzően az őszi vetést már megvalósítja. Szántóterületének legalább 35%-át köteles volt kenyérgabonával (búza, rozs) bevetni.2 0 A vetéshez búzából 100 kg, rozsból 90 kg vetőmagot kell számítani holdanként. Az 1949-es rendelet annyiban módosult, hogy a községekre megállapított vetésterv alapján a helyi népi bizottság döntötte el a kenyérgabona vetésterületét. A rozsot október 15-ig, a búzát október 31-ig kellett elvetni. A tavaszi vetés alá kerülő mélyszántással december 15-ig kellett végezni. Amennyiben a gazdálkodó nem rendelkezett traktorral, vagy igásállattal, a községi elöljáróságtól igényelhetett segítséget.2 1 U-gyancsak miniszteri rendelet tette kötelezővé 1948-ban és 1949-ben is az őszi gabonafélék learatása utáni tarlóhántást.2 2 Ezt azonban ekkor még a gyomnövények elhatalmasodása és a rovarkárok meggátlása érdekében rendelik el. 1948-ban — 1945 után immár sokadjára —, rendeletileg szabályozzák a traktorok szántási kötelezettségét is. 30 lóerőnél kisebb traktorral legalább 330, 50 lóerőnél kisebb traktorral 390 hold, 50 lóerős vagy annál nagyobb traktorral 510 hold földet kellett középmélyen megszántani.2 3 Ugyanez a rendelet írta elő a községi traktorbizottságok létesítését is. 1949 őszén egy újabb traktorszántási rendelet jelent meg, 20 245.300/1948. FM. rendelet. Magyar Közlöny. 1948. augusztus 18. 21 15.008/1949. (VIII. 21.) FM sz. Rendeletek Tára 1949. 22 242.200/1948. FM. Rendeletek Tára 1948. 1501., valamint 8201-1/1949. (VII. 14.) FM. Rendeletek Tára 1949. 23 228.700/1948. FM.'sz. Rendeletek Tára 1948.190. sz.
