Századok – 2001

TANULMÁNYOK - Nagy József: A szántóföldi művelés állami irányítása és a paraszti gazdálkodás feltételei az 1950-es években (1949-1956) V/1075

1084 NAGY JÓZSEF I. típus: Táblás termelőszövetkezeti csoport: A csoport közös vetésterv alapján dolgozik, de a földművelési munkák nagy részét minden tag önállóan végzi. Közös a szántás és vetés, valamint azok a munkák, amit gépi erővel el lehet végezni. A tagok nevében a csoport intézőbizottsága kötött termelési szerződéseket is. Az alapszabály részletesen felsorolja a csoport feladatait a vetési terv elkészítésétől, a betakarításig. ,,A betakarított terménnyel minden tag maga rendelkezik. De minden tagnak hozzá kell járulnia a csoport és a szövetkezet közös költségeihez, valamint tartalékalapok képzéséhez, az intézőbizottság által megállapított mértékben." II. típus: Átlagelosztású termelőszövetkezeti csoport: A csoport alapszabálya tulajdonképpen az l-es és III-as típusú csoport feladatainak a keveréke. A csoport közös feladata a vetésterv és a táblák megállapítása, a termelési szerződések megkötése. A szántás és vetés mindazoknál a növényeknél közösen történik, ahol a gépi munka lehetséges. Az évközi növényápolási munkát saját tábláján mindenki maga végezheti, a csoport intézőbizottsága azonban ellenőrzi a munka elvégzését. Az aratás végezhető csoportosan, vagy egyénileg, a cséplést azonban közös szérűn végzik. A gazdálkodással kapcsolatban felmerült költségeket a tagok vetésterületük arányában közösen viselik, s ugyanilyen formában részesül a tag a tiszta jövedelemből is. III. típus: Közösen termelő szövetkezeti csoport: A rendelet és a termelőszövetkezeti alapszabályzat elkészítői ezt a termelési formát tartották a legfejlettebbnek. Ε csoport tagjai a művelésük alatt álló földterülettel részt vesznek a munkában, attól függetlenül, hogy a művelésük alatt álló terület saját tulajdonuk, vagy bérlet. Egyéni művelés céljára (háztáji) jogában állt másfél hold földet megtartani, de ebbe már a ház körüli kertrész is bele tartozott. A közös gazdaságba az összes igavonó állatot be kellett adni, valamint a meglévő gazdasági felszerelést is. A rendelet szerint ennek az ellenértékét ki kellett fizetni. „A csoport feladata, hogy a művelése alá vont földeken a tervszerű és eredményes munkálkodást közös szövetkezeti üzemben és társas munkaszervezettel megvalósítsa." Ennek érdekében, a gazdasági év kezdete előtt az intézőbizottság üzemtervet készít, amit a csoportgyűlés hagy jóvá. A munkák elvégzésére 6-10 fős munkacsapatokat szerveznek, amelyek egész évben együtt dolgoznak az intézőbizottság által megbízott munkacsapat vezető irányításával, akinek az utasításait végre kell hajtani. Az elvégzett munkáért a csoport tagjai munkaegységet kaptak, melynek nagyságát az intézőbizottság határozta meg. A munkaegység kiszámításának megkönnyítésére a MOSZK részletes tájékoztató táblázatot adott ki, ennek figyelembe vétele azonban nem volt kötelező. A gazdasági év végén az intézőbizottság a következő szempontok figyelembe vételével elkészítette a csoport elszámolását: „Az egész évi termelés ellenértékéből le kell vonni a termelésre fordított öszszes kiadásokat (vetőmag, műtrágya, gépállomással szemben fennálló kötelezettségek, szövetkezeti hozzájárulás, haszonbér, stb.). A fennmaradó összegből az üzemgazdasági és a beruházási tartalékokra megfelelő ösz-