Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Tomka Béla: A német tőke Magyarországon az első világháború előtti évtizedekben.V/1053
NÉMET TŐKE MAGYARORSZÁGON AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ ELŐTT 1063 rántuk. Mindent összevéve azonban az állampapírok felvevőpiaca immár főként Magyarország volt ekkoriban. 10. sz. táblázat. Magyar kötvények állománya a Monarchián kívül, 1892-1913 (millió K) Év Magán Kommunális Állami Összesen 1892 185 n.a. 662 847 1896 423 n.a. 1417 1840 1901 751 n.a. 1657 2408 1903 866 n.a. 1971 2837 1913 893 1092 2056 4041 Forrás: Komlos: i.m. 187. A különböző módszerekkel készült statisztikák ugyan közvetlenül nem öszszehasonlíthatóak, de néhány megjegyzésre mégis alkalmat nyújthatnak. Az állami kölcsönök központi helyéhez nem fér kétség a periódus során. (10. sz. táblázat.) Ugyanakkor a kibocsátási statisztika a vasúti és a városi papírok összegét igen alacsonyra teszi. (7. sz. táblázat.) Ennek oka részben az, hogy a németországi állomány jelentős részét a másodlagos forgalomban szerezték be, másrészt pedig kibocsátásuk jelentős részben állami garanciavállalással történt, s így az állami papírok közé sorolták őket. 11. sz. táblázat. A magyar államkölcsönök címleteinek területi megoszlása országok szerint Év Összesen (millió K) Magyaro. (%) Ausztria (%) Németo. (%) Franciao. (%) Anglia (%) Hollandia (%) 1868 544,6 89,1 10,9 1873 987,2 36,0 22,0 16,9 6,4 18,5 0,5 1878 1779,6 37,9 14,5 15,7 9,2 17,8 4,8 1893 4379,8 22,5 61,0 13,8 2,5 0,3 0 1896 4526,0 37,1 31,6 25,1 4,8 1,4 0 1900 4997,8 34,9 32,3 20,9 10,3 1,6 0 1905 5146,7 39,6 20,9 30,5 7,4 1,5 0,3 1910 5440,6 43,1 24,8 26,9 3,6 1,2 0,4 1 1913 6229,3 45,2 32,8 25,6 5,7 1,3 0,2 1 Forrás: Fellner Frigyes: A nemzetközi fizetési mérleg és alakulása Magyarországon. Bp., 1908. III. kimutatás.; Fellner Frigyes: Ausztria és Magyarország nemzeti jövedelme. Bp., 1916. VII. táblázat. A századforduló előtti évtizedben a külföld már jelentős érdeklődést mutatott a nem állami magyar értékpapírok iránt is. Az 1892 utáni tíz év folyamán közel 700 millió K-t fektettek magánvállalkozásokba. Ennek forrása több mint felerészben Németország volt.3 2 Különösen a helyi érdekű vasutak finanszírozása történt jelentős mértékben német tőkével ekkor. Az elnevezés jórészt kisebb forgalmú, de állami kezelésben lévő vasutakat takart. 32 Komlos: i.m. 189.
