Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Tomka Béla: A német tőke Magyarországon az első világháború előtti évtizedekben.V/1053
1064 TOMKA BÉLA A kiegyezés előtt a vasútépítésbe áramló tőke 85%-a külföldről jött. Ezt követően némileg mérséklődött ez az arány, főként az állam megismert fokozottabb szerepvállalása miatt a hitelfelvételekben. 1904-ben mindenesetre számos jelentős helyi érdekű vasútban nagyarányú többségi német tulajdont találhatunk (Budapest-Esztergom-Füzfői h.é.v., Győr-Veszprém-Dombóvári h.é.v. stb.).3 3 Ekkor öszszességében Németországban volt a legtöbb helyi érdekű vasúti részvény elhelyezve külföldön, messze megelőzve Ausztriát. (12. sz. táblázat.) Az úgynevezett fővasutak (Kassa-Oderbergi vasút magyar része, Győr-Sopron-Ebenfurti vasút stb.) esetében pedig ez az arány még nagyobb volt. A déli vasút magyar részének vámkülfbldön lévő részvényeit nem számítva — ezek megoszlása nem ismeretes — 1904-ben német tulajdonban volt a 1 045 864 000 Κ értékű vasúti értékpapír 39%-a, messze megelőzve az osztrák részarányt (8,2%).34 A jelzett okokból a németországi kibocsátási statisztika alapján készített öszszeállítás (7. sz. táblázat) a Fellner által közreadott értéknél jóval kisebbre teszi a magyar vasúti papírok németországi tulajdonát. Annál is kevésbé lehetne érvényes ez az igen alacsony érték, mert néhány külföldi — köztük német — pénzintézet tulajdonában jelentős összegű magyar helyi érdekű vasúti részvény volt 1904 végén: a Centraibank für Eisenbahnwerte, Berlin 38 667 400 Κ, a Vereinigte Eisenbahnbau und Betriebsgesellschaft, Berlin 7 040 200 K, az Eisenbahn Rentenbank, Frankfurt am M. 47 781 600 K, az Eisenbahnbank, Frankfurt am M. 11 532 800 K, a Lokalbahn AG, München 20 774 400 K, a Bank für Transportwerte in Basel 13 128 500 K, és a Banque Belge de chemins de fer Bruxelles 16 000 000 K-nyit tartott tárcájában.35 12. sz. táblázat. A helyi érdekű és egyéb magánvasutak címleteinek elhelyezése 1904 végén (1000 K) Magyarország Ausztria Németo. Belgium Svájc Külföldön Törzsrv. Elsőbbeégi rv. Eis. rv. Eis. rv. Eis. rv. Eis. rv. Helyi érdekű vasutak 260 417,7 228 040,6 22 823,6 226 364,3 17 143,6 17 044,0 Fővasutak 10 745,5 19 055,5 62 850,0 181 379,7 203 857,0 1 Forrás: Fellner: A nemzetközi fizetési mérleg i.m. VII. kimutatás. A magyarországi helyi érdekű vasutak finanszírozásának egyik legjelentősebb vállalkozása a Magyar H.é.v. Rt. — közkeletű és tevékenységére jobban utaló nevén Vasúti Bank — szintén német közreműködéssel alakult 1892-ben. Alaptőkéje kezdetben 4 millió frt volt felerészben befizetve, melynek felét a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, másik felét pedig egyenlő részben a Länderbank, a Nationalbank für Deutschland és az Erlanger und Söhne bankház jegyezték.36 Ezek később a Deutsche Bankkal kiegészülve delegáltakkal is rendelkeztek az igazgatóságban egészen a világháborúig.3 7 A Vasúti Bank vasutak részvényeire lombardkölcsönöket folyósított és a nála elzálogosított címletek alapján kamatozó kötvényeket bocsátott ki. Ezeket döntően Németországban értékesítette, az említett német 33 Fellner: A nemzetközi fizetési mérleg i.m. VII. kimutatás. 34 Fellner: A nemzetközi fizetési mérleg i.m. VII. kimutatás. 35 Fellner: A nemzetközi fizetési mérleg i.m. 78. 36 OL Ζ 37. Magyar H.é.v. Rt. 11. es. 1000B. 37 OL Ζ 37. Magyar H.é.v. Rt. 3. cs.
