Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Tomka Béla: A német tőke Magyarországon az első világháború előtti évtizedekben.V/1053
1062 TOMKA BÉLA A megoldást az egyes hitelműveletek számbavétele jelenthetné. Statisztikai nehézségek azonban — mint láttuk — itt is jelentkeznek, így ez a módszer sem nyújthat teljesen pontos képet. Mindenesetre egy ilyen megközelítésre tett kísérletet német részről R. H. Tilly. A magyar állami papírok nem voltak népszerűek az osztrák befektetők körében egészen az 1870-es évtized végéig. A magyar államhitel forrásai ebben a korai szakaszban elsősorban vámkülfoldön voltak találhatók. 1873 után azonban jóidőre megrendült az osztrák befektetők bizalma az ipari és egyéb vállalkozásokban, s ez — párhuzamosan a kiszámíthatóbbá vált politikai viszonyokkal — mind nagyobb mértékben arra ösztönözte őket, hogy magyar állampapírokat is vásároljanak. Ebben a periódusban vált a Creditanstalt-Rothschild konzorcium a magyar állampapírok rendszeres átvevőjévé. 1881 és 1887 között például a Creditanstalt-Rothschild páros 280 millió forint értékű magyar államkötvényt vett át.28 Döntően Ausztriában helyezték el azokat, de a vámunión kívüli piacok fokozottabb magyar államkötvényvásárlásai is jelentősen hozzájárultak a hazai piac tehermentesítéséhez. (10. sz. táblázat) 1902 után világosan csökkent — legalábbis 1905-ig — a magyar államadóssági papírok után külföldre történő kamat- és tőkefizetés, mivel a papírok jelentős része hazaáramlott, mindenekelőtt Ausztriából. A magyar értékpapírok visszaszorulása az osztrák piacon a politikai súlódások mellett az osztrák papírokhoz viszonyított hozamuk csökkenésének eredménye volt. Ezenkívül újra megélénkült az ipari papírok iránti kereslet is.2 9 1902-ben 1,593 milliárd K, míg 1905-ben 1,073 milliárd Κ magyar állampapír volt Ausztriában elhelyezve. Mindenekelőtt a magyar piacnak kellett felvennie az osztrák piacról kiáramló magyar államkötvényeket. 1905-re — mint Komlos írja — a hazai részesedés az állampapírok tulajdonából 1 milliárd K-val emelkedett. Ennek következtében az állami hitelfelvételek kiszorító hatása jelentősen nőtt, az ipari papírok rovására.30 Az Ausztriából eladott papírokat Magyarországon kívül döntően franciaországi és németországi vevők vásárolták meg. Franciaország már az 1890-es években is hozzávetőleg 300 millió Κ értékű magyar állampapírt szívott fel. Az 1900-as évtized közepén azonban ezek nagy hányada elkerült onnan. A franciaországinál tartósabbnak bizonyult Németország felvevő szerepe. A német arány a magyar államkölcsönökben 1901-től ugrott meg újra, egy év alatt 20,9%-ról 26,9%-ra, majd 1904-ben tetőzött 33%-kal.3 1 A német piacnak valószínűleg ez volt a legnagyobb hozzájárulása a magyar államhitel szilárdságához, hiszen az 1900-tól kezdődően Franciaországból, majd az 1902-től kezdődően Ausztriából kiáramló magyar államkötvényeket ez a piac vette fel. (11. sz. táblázat.) Az 1900-as évtized közepétől Ausztria újra nagyobb mértékben vett fel magyar állampapírokat. Ezzel párhuzamosan a vámkülfoldi érdeklődés csökkent i-27 Erre lásd: Fellner: A nemzetközi fizetési mérleg i.m. 73-74. 28 Eduard März: Österreichische Industrie- und Bankpolitik in der Zeit Franz Josephs I. Wien, 1968. 231. 29 Richard L. Rudolph: Banking and Industrialisation in Austria-Hungary. Cambridge, 1976. 70. 30 Komlos: i.m. 187. 31 Fellner: A nemzetközi fizetési mérleg i.m. III. kimutatás.
