Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Tomka Béla: A német tőke Magyarországon az első világháború előtti évtizedekben.V/1053
1060 TOMKA BÉLA szen a külföldi tulajdonosok mind kevesebb betétet tartottak a banknál a világháborúhoz közeledve.1 9 A nemzetközi bankegyüttműködés jellemző formáját a konzorciumok, azaz alkalmi pénzügyi társulások képezték, melyek során német és magyar bankok is közös vállalkozásokat alkottak. A legnevesebb az Ausztria-Magyarország államkölcsöneinek lebonyolítására létrejött úgynevezett Rothschild-csoport volt, melynek a Magyar Altalános Hitelbank is tagja lett. A konzorcium az 1864-es 70 millió forintos osztrák ezüstkölcsön lebonyolításakor alakult, amiben a Rothschild-bankház mellett a bécsi Creditanstalt és a német Disconto-Gesellschaft is részesedett. Utóbbi kezdetben 1/3-os aránnyal rendelkezett a tranzakciók során, s természetesen más német bankoknak is alrészesedést biztosított. Ez a csoport jutott meghatározó szerephez 1873-tól kezdődően egészen az első világháborúig a magyar államhitel területén is. A 9. sz. táblázat a csoport összetételét mutatja két magyar államkölcsön lebonyolítása során. Legfőbb jellemzőként látható a Magyar Általános Hitelbank, illetve rajta keresztül a magyar pénzpiac nagyarányú előretörése 1875 és 1908 között, mindenekelőtt a magánbankházak rovására. 9. sz. táblázat. Részesedések a magyar államkölcsönökben 1875-ben és 1908-ban (%) 1875 (6%-os aranyjáradék) 1908 (4%-os koroníy áradék) 1 Creditsanstalt 18 17,7 M. Wodianer 5 S. M. von Rothschild 40 21,07 R. Freres 40 21,07 M.A.R. und Söhne 40 21,07 Bodencreditanstalt -12,073 Magyar Altalános Hitelbank 9 32,663 j Deutsche Disconto-Gesellschaft 19,5 7,123 S. Bleichröder 5 3,373 1 Bank für Handel und Industrie 3,5 1,5 1 Mendelssohn und Co. 4,498 Forrás: Kövér: Az Osztrák-Magyar Monarchia bankjai i.m. 54. A magyarországi tőkeimport. Németország mint tőkeforrás Mint említettük, a szakirodalom hagyományosan a dualizmus-kori magyar gazdasági fejlődés legfontosabb tényezőjének tartja a tőkeimportot. John Komlos szerint az 1890-es évek elejéig a magyar gazdaságba áramló 2 milliárd K-nak döntő szerepe volt abban, hogy „nem volt jele gazdasági visszaesésnek".2 0 Nem csupán a közvetlenül a gazdaságba fektetett tőke jön számításba ebből a szempontból, hiszen a kormány által kibocsátott értékpapírok háromnegyedét külföldiek vásárolták meg, s ilyen módon az állam rendes működési költségeit és különböző iparfejlesztő és egyéb programjait finanszírozták, ezáltal pedig azok a hazai gazdaságtól nem szívtak el a fejlődéshez szükséges tőkét. 19 Kövér György: Az Osztrák-Magyar Monarchia bankjai a nemzetközi pénzügyi kapcsolatok rendszerében. In: Iparosodás és modernizáció. Debrecen, 1991. 48. 20 Komlos: i.m. 167.
