Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Tomka Béla: A német tőke Magyarországon az első világháború előtti évtizedekben.V/1053
NÉMET TŐKE MAGYARORSZÁGON AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ ELŐTT 1059 Értékpapírfajta Kibocsátás Európán kívüli országok 17 44 Egyéb 7 7 Összesen 242 439 Forrás: Pohl: Deutscher Kapitalexport im 19. Jahrhundert, i.m. 43. Berlin növekvő jelentősége összefüggött azzal, hogy míg Frankfurtban hoszszú ideig a magánbankházak voltak a külföldi értékpapírkibocsátások végrehajtói, addig a 19. század utolsó évtizedeiben ez a tevékenység már egyre inkább a nagy berlini részvénytársasági bankokhoz kapcsolódott.14 A német nagybankok e kiemelkedő szerepe megmutatkozott a külföldi értékpapírok átvételében, németországi forgalmazásában.1 5 Négy közülük különösen kimagaslott tőkeerejét tekintve. Ezen úgynevezett „D-bankok" közé a Deutsche Bank, a Deutsche Disconto-Gesellschaft, a Dresdner Bank és a Bank für Handel und Industrie (más néven Darmstädter Bank) tartoztak. Egy következő csoport elmaradt ugyan tőlük tőkerejében, de szintén igen fontos szerepet játszott a tőkeimport lebonyolításában (Commerzbank, Nationalbank für Deutschland, Berliner Handelsgesellschaft, Schaffhausen Bankverein).16 Bizonyos mértékű munkamegosztás is kialakult a német nagybankok között a külföldi piacokon. így az Osztrák-Magyar Monarchiában kiemelkedően aktív volt a Darmstädter Bank - együttműködve a Rothschild-házzal. A német nagybankok számos összeköttetést létesítettek külföldön, sőt bankokat is alapítottak. Magyarországon azonban, sőt az egész Monarchiában sem ismerünk ilyen saját alapítást korszakunkban. Ennek oka lehetett, hogy az osztrák és magyar bankok közvetlen német tulajdonosi befolyás nélkül is megfelelő partnerek voltak. A nagybankok tehát jelentős befolyást gyakoroltak nagy hálózatuk és kapcsolatrendszerük révén, de mint Feis megjegyzi, az egyéni beruházók Németországban lényegesen nagyobb függetlenséget őriztek meg, mint Franciaországban. A magánbankok nagyobb önállósággal rendelkeztek, mint ott, s a német pénzügyi sajtó is tájékozottabb és tárgyilagosabb volt.17 A német és magyar bankok külföldi piacokon való együttműködése mindenekelőtt a Balkánon volt jellemző. Itt az egyik legkarakterisztikusabb kooperáció a Marmorosch, Blank et Co. bukaresti bank esetében bontakozott ki.18 A legrégibb és legfontosabb román bankok közé tartozó pénzintézet évtizedekig magáncégként működött, majd kommandittársasággá alakult, 1905-től pedig részvénytársaságként dolgozott tovább. A Bank für Handel und Industrie (Darmstädter Bank) már a kommandittársaságban is részesedett a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank mellett, majd a Berliner Handelsgesellschaft is tulajdonos lett, s a világháború előttre a két német bank már a részvények közel felét birtokolta. Igaz, a bank függősége a német pénzforrásoktól nem volt ilyen egyenesvonalúan növekvő, hi-14 Hellmut Gebhard: Die Berliner Börse. Berlin, 1928. 15 Hermann Zickert: Die Kapitals-Anlage in ausländischen Wertpapieren. Berlin, 1911. 16-20. 16 Karl E. Born: Geld und Banken im 19. und 20. Jahrhundert. Stuttgart, 1977. 324. 17 Feis: i.m. 67. 18 Hegedűs Lóránt: A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank keletkezésének és fennállásának története. Π. k. 1892-1917. Bp., 1917. 239-245.
