Századok – 2001

TANULMÁNYOK - Tomka Béla: A német tőke Magyarországon az első világháború előtti évtizedekben.V/1053

1058 TOMKA BÉLA A fenti adatok Magyarországra vonatkozó tanulságaira később még visszatérünk, előbb azonban célszerűnek tűnik ezek alapján — figyelembe véve kisebb ellentmondásaikat is — a német tőkekivitel néhány általános jellemzőjének megállapítása a 19. század utolsó évtizedeiben és a 20. század elején. Ezek a következők: - Németországot a világháború előtt a harmadik legnagyobb tőkeexportőrnek tekinthetjük Nagy-Britannia és Franciaország után;1

0 - Észak-Amerika magas aránya a német tőkekivitelben az 1900-as évtized közepétől drasztikusan visszaesett; - Európa jelentősége ezzel párhuzamosan nőtt; - a világháború előttre a külföldi német tőkebefektetések szétforgácsolódtak a korábbi beruházási struktúrához képest; - az Európán belüli befektetések kiemelt célpontja volt az Osztrák-Magyar Monarchia, jelentősen megelőzve Oroszországot, s a balkáni országokat egyaránt. Az intézményes feltételek A tőkeimport lebonyolításában mindenekelőtt a frankfurti, majd az 1880-as évektől a németországi pénzügyi életben egyre nagyobb szerepet betöltő berlini tőzsdének jutott kiemelkedő feladat. Kettő kivételével minden Berlinben jegyzett állampapírt Frankfurtban is jegyeztek.1

1

Frankfurtban különösen erősen voltak képviselve a közlekedési vállalatok papírjai: 1912 végén a jegyzett 242 féle külföldi papírból 102 közlekedési vállalaté volt.1

2

Ezzel is összefügg az, hogy Ausztria-Magyarország a legnagyobb számú értékpapírral — többnyire vasúti kötelezvényeivel — volt jelen ezen a börzén. (8. sz. táblázat.) A német magánbankházak — közülük mindenképpen említésre érdemes a Bleichröder, a Mendelssohn, a Speyer, a Wartburg, és a Rothschild-ház — jelentősége ugyan a századfordulóra már jelentősen hanyatlott, ezek Frankfurthoz kötődő tevékenységének eredménye volt azonban az, hogy még 1912 végén is sok olyan papírt jegyeztek a frankfurti tőzsdén, melyeket Berlinben nem.13 8. sz. táblázat. A frankfurti tőzsdén jegyzett külföldi értékpapírok számának országok szerinti megoszlása 1912 végén Értékpapírfsg ta Kibocsátás Osztrák-Magyar Monarchia 78 148 Észak-Amerika 38 59 Oroszország 26 58 Olaszország 18 23 Skandinávia 15 25 Törökország 10 21 Ι Svájc 12 14 Ι Balkán-országok 6 19 1 Egyéb európai országok 15 21 10

1913-ban Nagy-Britannia 82-84 milliárd márkás, Franciaország 36-40 milliárd márkás külföldi befektetésállománnyal rendelkezett. 11 Otto Wormser: Die Frankfurter Börse. Tübingen, 1919. 106. 12 Manfred Pohl: Deutscher Kapitalexport im 19. Jahrhundert. Frankfurt am Main, 1977. 42. 13 Wormser: i.m. 220-228.