Századok – 2001
MŰHELY - Radó Bálint: VI. Jakab skót király politikaelmélete The Trew Law of Free Monarchies című írásában IV/983
VI. JAKAB SKÓT KIRÁLY POLITIKAELMÉLETE 1023 itt nem arról van szó, hogy a római helytartót maga a Mindenható juttatta a helytartóságba. Mégis, hatalma közvetlen módon „felülről" való. „A hatalomhoz való jogcím nem emberi közreműködés nélkül való, de maga a hatalom közvetlenül Istentől ered."21 9 Láttuk, hogy az isteni jogalap, sőt az isteni jogalapú abszolút monarchia esetében elengedhetetlen, hogy az uralkodó hatalma közvetlenül Istentől származzék. Ha ez a feltétel teljesül, már másodlagos szempont a hatalomhoz jutás mikéntje! Lehet ez akár választás is, amint azt éppen az ószövetségi „királyválasztás" története nyomán Jakab király bemutatta. Mégis, a királyt Izrael népének is az Úr adta, méghozzá közvetlen módon. De a hatalomba jutás „hogyanja" lehet ugyanígy például a hódítás is. „Az a gondolat, hogy a hódítás, legalábbis igazságos háború esetén a győzőnek abszolút szuverenitást ad a legyőzöttek felett, a Csatorna mindkét oldalán széleskörűen elfogadott volt. Mivel a hódító a leigázott lakosságot kivégeztethette, az érvelés úgy szólt, hogy természetes, hogy abszolút jogokat szerezzen a legyőzöttek felett, amennyiben megkegyelmez nekik."22 0 Kontler Lászlónak azzal a megállapításával, miszerint „Már ebben a munkában kiderül azonban, hogy magának Fergusnak, s általában a hódításnak nem sok köze van a királyi hatalom alátámasztásához"221 csak annyiban érthetünk egyet, amennyiben valóban a hatalom eredetét, forrását keressük, nem pedig a hatalomra kerülés „hogyanját". A mód, az út a Trew Law-ban ugyanis egyértelműen a hódítás, hiszen Jakab hangsúlyozza, hogy Skóciában nem az ószövetségi „minta" szerint történt a királyság megalapítása.222 Kontler László fenti véleménye Jakab más munkáira viszont feltétlenül áll, illetve itt is helyes, ha a királyi hatalom „felülről való" eredetére gondolunk. Kontler László, akinek távolról sem volt célja a mű elemzése, nem tért ki erre a megkülönböztetésre, bár az „alátámasztás" szóval valószínűleg ő is az eredet kérdésére utalt. „A zsidó monarchia megalapítása"223 és Jakab királysága között azonban semmiképpen sem vonható párhuzam. Amint igyekeztünk bemutatni, a bibliai idézeteknek illusztrációs, és megerősítő szerepük van. Magát a legitimációt a jogi érvelés adja. Ehhez Jakabnak a Trew Law-ban nagyon is szüksége volt a hódításelméletre. A döntő azonban az, hogy a hódítást is Isten engedélyezte. Amint például a „választó királyság" esetén a nép választása egy bizonyos személyt a királyságra jelöl, de magának a királyi hatalomnak egyedüli forrása és éltetője maga a Teremtő, úgy a hódítás is kijelöl, „pozícióba juttat" egy személyt, de officium-a és potestas-a ettől függetlenül Istennek köszönheti létrejöttét. Nem téveszthetjük tehát szem elől egyrészt azt, hogy a hódítás az uralomra jutó hódítót abszolút hatalommal ruházta fel, de azt sem, hogy a sikeres hódítást egyben isteni jóváhagyásként is értékelték. Sommerville kiemeli, hogy az isteni Gondviselés természetesen még a királyi családon belüli trónöröklési rendet is megváltoztathatta.22 4 Ugyanakkor a hódítás elvére hivatkozó teoretikusok szá-219 Sommerville i.m. 1990; 357. 220 Uo. 364. 221 Kontler László: Az állam rejtelmei. Brit konzervetivizmus és a politika kora újkori nyelvei. Bp., 1997; 94. 222 Abszolutizmus 1997; 17. 223 Kontler i.m. 1997; 94. 224 Sommerville i.m. 1990; 365.
