Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Cieger András: A bizalmatlanság kora - Lónyay Menyhért a kormány élén I/61
LÓNYAY MENYHÉRT KORMÁNYA 95 Deák-párt elnöke, Perczel Béla mélységesen egyetértett Lónyay kérésével, ugyanis jelentős véleménykülönbséget tapasztalt a párttagok között.12 5 Másnap viszont eltökélt szándéka volt, hogy nagy beszédben fejti ki álláspontját a párt előtt, ezért még gyorsírókat is rendelt a pártkörbe (a szöveget el akarta juttatni a lapokhoz). A beharangozott beszéd azonban elmaradt, helyette Lónyay csak egy rövidebb levelet intézett a párt elnökéhez, melyben közölte, hogy az esti értekezleten a kormány tagjai nem vesznek részt azért, hogy a párt tagjai szabadon határozhassanak a kormány sorsa és a szükséges teendők felett. A párt ezek után egy olyan határozatot hozott, melyben a házszabályok azonnali felülvizsgálatát sürgették (lényegében a későbbi Korizmics-féle javaslatban állapodtak meg). A határozat azonban nem tartalmazott semmiféle olyan bekezdést, amely a Lónyay személye melletti kiállásra és a vádak visszautasítására utalt volna. A Pesti Napló szerint azért, mert a párt ezzel is kifejezésre akarta juttatni, hogy a Csernatony-ügy folytán fel sem merülhet a Lónyay iránti bizalom megrendülése (éppen ezért nem is kell külön bizalmat szavazni neki).12 6 Élhetünk azonban a gyanúval, hogy az elfogadott határozat szűkszavúsága mögött más indok is meghúzódott. A Pesten mandátuma igazolására váró balközép párti Ugrón Gábor így osztotta meg értesüléseit párttársával: „Tegnapi határozatot ismered s a kénytelen út a kellemetlen helyzet kibúvó ajtaján át. A Deák-párt kebelében heves viták voltak s felszólalások, hogy egy-két ember ne beszéljen a klub nevében s ne erőszakoljon mindent a klub nyakára. Csak Deák közbelépése akadályozta meg a vitába rohanást. Igen sajtolólag nyilatkoztak a heves és vakmerő spekulálásról, kik a párt, az ország rovására gazdagodnak. Lónyay csak ezért nem bukik meg most, nehogy a párt magát blamálja, de bukása bevégzett tény, csak lemondásának beadási napja van elodázva."127 A 21-én megtartott pártkonferencián már Lónyay és miniszterei is megjelentek, ám a miniszterelnök szándékai ismét meghiúsultak. Egy újabb beszéddel készült, amelyet azonban eddig nem teljesen tisztázható okok miatt megint nem mondott el. Máriássy Béla, Lónyay híve a miniszterelnök elbizonytalanodását és zavartságát jegyezte fel e napok történéseivel kapcsolatban.12 8 A tervezett beszéd szövege viszont szerencsénkre fennmaradt Lónyay hagyatékában. A dokumentumban a miniszterelnök először is elfogadta a párt már ismertetett határozatát, bár jobban örült volna, ha a Ház azonnal rosszallását fejezi ki Csernátony beszédével kapcsolatban. Ismételten hangsúlyozta, hogy a pártnak és a kormánynak szorosan együtt kell működnie, ezért csak addig kíván kormányon maradni, amíg a párt őszintén támogatja munkáját. A november 18-án használt élesebb hangnemért elnézést kért, de ezt azzal magyarázta, hogy nem tapasztalta a párt kellő tiltakozását az ellenzéki támadásokkal szemben (egyetlen kormánypárti honatya sem szólalt fel nyíltan mellette). Végül megígérte, hogy a fontosabb kormányel-125 Perczel Béla Lónyay Menyhérthez, 1872. nov. 19. MTAK Kt. Ms 5305/20. 126 Pesti Napló, 1872. nov. 21. 269. sz., reggeli kiadás. 127 Ugrón Gábor Bartha Miklóshoz, 1872. Nov. 21. OSZK Kt. Levelestár. Az Ellenőr szerint Lónyay hívei (a későbbi „vacsorások") sürgettek határozottabb Deák-párti állásfoglalást. Lásd: Ellenőr, 1872. Nov. 22. 271. Sz. 128 Máriássy Β.: A magyar törvényhozás és Magyarország történelme, i. m. 248-249.
