Századok – 2000
KÖZLEMÉNYEK - Bur Márta: A katolikus bolgárok szerepéről Havasalföld; Erdély és a Bánság gazdasági életében (17-18. század) 933
942 BUR MÁRTA kereskedők jelentős számú szarvasmarhát hajtottak nyugat felé. A szebeni, budai, komáromi, szentendrei, pesti görögnek vagy rácnak nevezett kereskedők a sokat emlegetett balkáni termékek—aba, gyapotszövetek, kikészített bőrök stb. —után fizettek vámot. Gyakoriak voltak az 500-900 Ft-ra értékelt áruszállítmányok. 1695 júniusában egy szebeni görög kereskedő 1200 Ft-os, egy budai Jovan Rascianus nevű kereskedő 7700 Ft értéket képviselő, balkáni készítményekből összeállított szállítmány után fizetett vámot.28 Jelentős tételekben szállították az abát: egy szentendrei kereskedő 600, egy bajai 1100 vég abát szállított. A lippai vámnaplókban bolgár nevekkel is találkozunk: 1690 márciusában egy Jován Bugarin Rascianus nevű, lippai illetőségű személy sót, dohányt s valami apróságot szállított 18 Ft értékben. Marko Kiprovicz aba után fizetett jelentéktelen összeget. Rajtuk kívül még két bolgárra bukkanunk, akik szintén kis értékű szállítmányok után rótták le a kötelező összegeket. De megfordultak itt tehetősebb kereskedők is: 1695 júniusában magát bajai lakosnak valló katolikus bolgár, Joanes Trandojan 1400 Ft-ra értékelt, balkáni eredetű készítmények — aba, bogazia, stb. — után fizetett vámot. A lippai forrásanyag szerint a katolikus bolgárok a régió egyik keresett agrártermékének, a viasznak az adás-vételével is foglalkoztak. Trandojánnal csaknem egy időben két csiproveci „rác" 184 mázsa viasz után fizetett vámot. 1695 májusában hat, magát szebeninek valló, rácnak nevezett kereskedő 330 mázsa viaszt szállított keresztül a lippai vámon. A katolikus bolgárok részvétele a régió nyerstermékeinek forgalmazásában a bajai vámnaplók adataival is bizonyítható. Baja 1687-ben került a keresztény hadak kezére, s vámhivatalának működésére vonatkozó első adatunk 1688-ból származik. A bajai vámnaplók közül csak az 1899-1701 között vezetett, 29 hónap forgalmát tükröző feljegyzéseket ismerjük.29 Baján 1699-ben 535 német, magyar és rác háztartást írtak össze. A lakosság kereskedéssel, kézművességgel és természetesen földműveléssel foglalkozott. A város dinamikusan fejlődött, 1696-ban vásárjogot, majd más királyi privilégiumokat is szerzett.3 0 A város gyors fejlődése a rajta keresztül lebonyolított tranzitkereskedelemnek volt köszönhető. Itt ellenőrizhették a dunai — elsősorban — a gabonaszállítmányokat, valamint az Erdélyből és az Oszmán Birodalomból útnak indított, nyugat felé tartó ill. az onnan érkező áru egy részét. A bajai vámhivatal tisztviselői közel két és fél év leforgása alatt 2464 esetben vetettek ki vámot vagy helyi illetéket, sok esetben mindkettőt az arra haladó kereskedőkre, termelőkre. A szállítmányok több, mint fele (1509 szállítmány, 61%) mezőgazdasági termékekből állt. Fizetési kötelezettségének a Magyar Királyság 118 helységéből érkező személy tett eleget. Az Oszmán Birodalomból érkezők nyolc várost vallottak lakóhelyüknek, köztük Konstantinápolyt, Plovdivot, Szkopjét. A legnagyobb aktivitás a belgrádi kereskedők részéről volt tapasztalható. A jelzett 29 hónap folyamán 28 I.m. 50-51 29 Sl. Gavrilovic-Ii: Jaksic: Izvori о srbima u Ungarskoj s Kraja XVII i nocetkom XVII veka. 1. Beograd, 1987, 460-762; Sl. Gavrilovic-Ir. Jaksic-Si: Pecinjacki: Grada о balkanskim trgovcima 64-278; A Budai Kamarai Jószágigazgatóság jövedelmei... 30 P Flalch: Die königlichen Privilegienbriefe der Stadt Baja (Ungarn) München, 1979.
