Századok – 2000
KÖZLEMÉNYEK - Bur Márta: A katolikus bolgárok szerepéről Havasalföld; Erdély és a Bánság gazdasági életében (17-18. század) 933
Bur Márta A KATOLIKUS BOLGÁROK SZEREPÉRŐL HAVASALFÖLD, ERDÉLY ÉS A BÁNSÁG GAZDASÁGI ÉLETÉBEN (17-18. SZÁZAD) Erdély évszázadokon keresztül kiemelkedően fontos szerepet játszott Közép-és Délkelet-Európa gazdasági életében. Az erdélyi városok szász polgárai kapcsolatban álltak a középkori világgazdaság központjaival és a levantei áruk közvetítőiként a Kelet-Nyugat közötti árucsere nélkülözhetetlen tényezőivé váltak. Emellett az erdélyi szász kereskedők vásárolták fel a Kárpátokon túl elterülő tartományok nyerstermék feleslegének jelentős részét és nyugatra szállították azt, onnan pedig textilféleségeket, szerszámokat importáltak.1 A 15-16. sz. fordulójától kezdve, ahogyan azt Pach Zs. Pál kimutatja, az erdélyi szász kereskedők délkelet-európai pozíciói — újonnan támadt versenytársaik miatt — gyengülni kezdtek.2 A 16-18. sz.-ban végbement, Közép- és Délkelet-Európát is érintő politikai-gazdasági változások feltűnő kísérőjelensége volt, hogy a régiók közötti árucsere közvetítői — a megelőző korszakhoz képest — kicserélődtek. A 16. sz. közepétől kezdve a kelet-lengyelországi, ukrajnai, moldvai, havasalföldi piachelyeken egyre nagyobb befolyásra tettek szert a görög kereskedőkként ismertté vált török alattvalók. A 16. sz. második felében már az erdélyi törvényhozás is kénytelen volt foglalkozni velük.3 Erdély 16-17. sz.-i kereskedelmének jellemzése során Biró Vencel joggal emeli ki az Oszmán Birodalom területéről érkező jövevények szerepét. A fontosság tekintetében az első helyen álló görögök mellett—mondja—az ország gazdasági életében befolyásra tettek szert a spanyol zsidók, a bolgárok, az örmények.4 A Balkán félszigeten fekvő oszmán tartományokból származó kereskedők jelenléte kimutatható a Hódoltságban, a Királyi Magyarországon, eljutottak Bécsbe, Boroszlóba, Poznanba, Lipcsébe, a távoli Varsóba, ahol többen közülük polgárjogot is nyertek. A balkáni elemek sikereit a számukra korábban elérhetetlen piacokon — sok más tényezővel együtt — nagyban elősegítette az Oszmán Birodalom európai térhódítása, politikai súlyának növekedése. 1 Lj. Miletics: Dako-rumánite i tjahnata piszmenoszt. II. Novi vlaho-balgarszki graraoti ot Brasov. Szbornik za harodni umotvorenia, nauka i knizsnina. (Szbnunk) XII, Szófia, 1896.: Kám brasovszkite vlaho-balgarszki gramoti ot Brasovszkata szbirka. Szbnunk, XVI-XVII, Szófia, 1900: Kám gramotite ot Brasovszkata szbirka. Szbnunk. XXV Szófia, 1909 2 Pach Zsigmond Pál: A Levante-kereskedelem erdélyi útvonala I. Lajos és Zsigmond Korában. Századok, 1975. 1. Uo.: A Levante-kereskedelem erdélyi útvonala a 15-16. század fordulóján. Századok, 1978, 1. 3 Zsolt Trócsányi: Gesetzgebung der fürstliche Epoche Siebenbürgens und die Rechtstellung der Balkankgriechen in Siebenbürgen. Etudes Balkaniques, Sofia, 1971. 1. 4 Biró Vencel: Erdély XVI-XVII. századi kereskedelmének történetéhez. Magyar Hírmondó. Ódon Erdély. Művelődéstörténeti tanulmányok. Első kötet. Budapest, 1986. 221-248.
