Századok – 2000
KÖZLEMÉNYEK - Bur Márta: A katolikus bolgárok szerepéről Havasalföld; Erdély és a Bánság gazdasági életében (17-18. század) 933
934 BUR MÁRTA A fentebb körülírt régióban tevékenykedő török alattvalók elnevezése mind a köznyelvben, mind a hivatalos iratokban nélkülözi a következetességet. A leggyakrabban előforduló görög és rác elnevezés nem népi, hanem vallási, az orthodox egyházhoz való tartozásra utal. A Balkán félsziget különböző tájairól származó kereskedők elvileg ideiglenesen, családjuk nélkül tartózkodtak a közép-európai piachelyeken és az idegen alattvalókat megillető jogosítványokat, hogy t. i. csak török áruval és csak nagyban kereskedhetnek, figyelmen kívül hagyva, a legkülönbözőbb ügyletekkel foglalkoztak, beleértve a helyi termékek forgalmazását is. Az idegenek sokoldalú tevékenységüket a helyi kereskedő és kézműves réteg kárára fejtették ki. A helyi elemek drámai harca az idegenek ellen vereséggel végződött. Az állam és a helyi hatalom pénzügyi szervei igyekeztek hasznot húzni az idegenek kezén forgó jövedelmekből, így a jövevények tevékenységével kapcsolatos jogi és fiskális problémák megoldására törekedtek. Ennek egyik lehetséges formája az ún. görög kompániák megalakítása volt. A 17. sz. első felében görög kompániák jöttek létre Erdélyben (Brassó, Nagyszeben), későbben pedig a Magyar Királyság területén. A kompániákban tömörült török alattvalók a helyi vagy a központi hatóságoknak lefizetett pénzösszeg ellenében működési engedélyt kaptak és védelmet élveztek a konkurensek ellen. A hatóságokkal való érintkezés, valamint a kompánia belső ügyeinek intézése a választott vezető testület joga és kötelessége volt. A török alattvaló kompánia-tagok a befogadó ország hatóságaival szemben fennálló kötelezettségeik mellett szülőföldjükön is adóztak, a nyereségük bizonyos részét is ott fektették be. A keleti kereskedelemmel, valamint a problémával rendszerint együtt tárgyalt görög kérdéssel foglalkozó munkák viszonylag nagy száma a téma iránt megnyilvánuló érdeklődésről tanúskodik.5 Ennek ellenére a 16-18. sz.-ban Közép- és Délkelet-Európa piacain mozgó-üzletelő, népi, nemzetiségi hovatartozás szempontjából korántsem homogén balkáni kereskedők népes csoportjában csaknem teljesen ismeretlen maradt a katolikus bolgárok tevékenysége. A mai É-Ny. Bulgáriában, a Nyugati Sztara Planina (Balkán) nehezen megközelíthető völgyeiben fekvő Csiprovci, Kopilovci, Zselezna és Kliszura nevű helységekből kirajzó katolikus bolgárokat a politikai mozgalmak története, az egyház- és diplomáciatörténet, valamint a művelődéstörténet tartja számon.6 5 A legfontosabb munkák: Thallóczy Lajos: A keleti kereskedelem története Magyarországon. Bp. 1882; Eckhart Ferenc Kereskedelmünk közvetítői a XVIII. században. Századok, 1918; Schäfer László: A görögök vezetőszerepe Magyarországon a korai kapitalizmus kialakulásában. Bp. 1930; Zimányi Vera: Magyarország az európai gazdaságban. 1600-1650. Bp. 1976; Papp Gizella: Görög kereskedők a Jászkunságban. Zounuk. A Szolnok Megyei Levéltár Evkönyve. 1987, 2.; Miskolczy Ambrus: A brassói román levantei kereskedőpolgárság kelet-nyugati közvetítő szerepe (1780-1860) Bp. 1987; Petri Edit: A görögök közvetítő szerepe a 17-19. századi Magyarországon. Századok, 1996, 1.; SI. Gavrilovic: Prilog istoriji trgovine i migracije Balkan-Podunavlje XVII-XIX stoleca. Beograd, 1969: Marta Bur-Markovszka: Balkanite i ungarszkiat pazar prez XVIII vek. Szófia, 1977: Sztojan Maszlev: Tárgovijata mezsdu bálgarszkite zemi i Transzilvania prez XVI-XVII vek. Szófia, 1991: Sznezska Panova: Bálgarszkite tárgovci prez XVII. vek. Szófia, 1980. Bálgarszki tárgovszki kompanii na avsztijszkia pazar prez XVIII vek. Szófia, 1996: Milka Zdraveva: Trgovci i zanaetcsii vo juzsen Szrem i juzsen Banat vo XVIII i prvata polovina na XIX vek Szkopje, 1996. 6 Nikola Milev: Katoliskata propaganda v Bálgaria prez XVII vek. Szófia, 1914: Bozsidar Dimitrov: Petár Bogdan Baksev, bálgarszki politik i isztorik prez XVII vek. Szófia, 1985: Lj. Miletics: Iszledvania za bálgarite v Szedmigradszko i Banat. Szófia, 1987: Joanna Szpiszarevszka: Csiprovszkoto vásztanie i evropejszkiat szvjat. Szófia, 1988: Szvilen Sztanimirov: Politicseszkata dejnoszt na
