Századok – 2000

KÖZLEMÉNYEK - Borián Elréd: Lippay érsek és Zrínyi Miklós politikai vitája a jezsuita történetíró Kazy Ferenc alapján 913

926 BORIÁN ELRÉD zsuiták ellen, de a császár megvédte őket. Ezek után következik a királyság ö­rökletességéért érvelő oratio. A margón a következő a címe: „Oratio suasoria, ut domui austriacae subjiciatur Ungaria jure haereditario". Az oratiót bevezető bekez­dés hasonló tartalmú, mint Kazyé, csak másképpen van megfogalmazva: a vallási ügyek tárgyalása közben, a nádor házában egy beadványt találtak, amelynek szerzője ismeretlen. Tartalmáról nem akar véleményt mondani, de közzéteszi. Kazy Astoriájában az 1653. év utolsó és egyben legfontosabb eseménye Er­dély szerepének növekedése. II. Rákóczi György fejedelem elűzte Moldva vajdáját, és a hozzá hűséges Gheorghe Stephant tette meg vajdának, aki később hűbéru­rának is elismerte Rákóczit. Az 1654. év legfontosabb eseménye a fiatal IV Fer­dinánd halála, így érthetően a császár nagyon aggódott a trónöröklés miatt. A már sűlyosan beteg III. Ferdinánd második fia, a papnak nevelt Lipót még csak tizenöt éves volt. Az udvar mindenképpen el akarta érni az iíjú trónörökös meg­koronázását. Ilyen történelmi- és szövegkörnyezetben következik a Modus recu­perandi Hungáriám teljes szövege, majd a szabadon megválasztás ténye, s utána újra részletesen az erdélyi események. A História és az Annales szövegkörnyezetét nem lehet figyelmen kívül hagy­ni, ha meg akarjuk érteni az elmélkedés logikáját. Az írás egyrészt a Habsburg-ház jogfolytonosságának veszélyeztettségéből fakad, s ezt palástolja Magyarország gyen­geségének ecsetelésével, másrészt Erdély hatalmi törekvéseitől tart. Jóindulatúan fel kell tételeznünk, hogy íróinak véleménye őszintén az, hogy ha nem Habsburg király lesz, még tovább romlik ez a már országnak is alig nevezhető Magyarország. Az MRH pozsonyi kéziratán található egy érdekes, német nyelvű marginális jegyzet: „eszerint ennek az iratnak az eredetijét Zrínyi Miklós találta »itt Pozsony­ban« 1655. április 14-én éjszaka, a pénzverőház előtt."3 6 Ez a bejegyzés is azt mutatja, hogy Zrínyit mennyire foglalkoztatta ez az oratio, sőt Klobusiczky leve­léből tudjuk, hogy „kemény írást" adott át a császári udvarnak. Zrínyi egyenesen az ország árulójának nevezte Forgách Ádámot, aki hajlott az örökletes királyság megszavazására.37 Annyira elkeseredett a nádorsága, illetve a nagy terv megbuk­tatásán, hogy arra gondolt, Erdélybe vagy Lengyelországba költözik, és a fejedelem szolgálatába áll. Nyilván ez is mutatja a nádorságra való terv és Erdély kapcso­latát. Állítólag többször mondta Klobusiczky nak: „Bizony ma tenne koronát Rá­kóczi fejére, ha lehetne."3 8 III. Zrínyi álmainak történelmi hatása Az Egyetemi Könyvtárban a jezsuita Kaprinai István forrásgyűjteményében is fellelhetünk egy politikai kérdéseket hosszan tárgyaló írást, amelyet a szakiro­dalom, ha egyáltalán említi, Elmélkedésnek nevez, de az említett kéziraton Ok­tatás elmélkedésre címet olvashatunk.3 9 R. Várkonyi Ágnes a vasvári béke után Zrínyi Miklós környezetében keletkezett politikai programiratnak nevezi.4 0 A 36 Péter K.: i. m., 18. OSZK Kézirattára, Fol. Germ. 172. 37 Pettkó Béla közlése, Történelmi Tár, 1891, 172. vö. Széchy K.: I.m., 86. 38 K. Papp Miklós közlése, Történelmi Lapok, 1. k. 117. Vö. Széchy K.: i. m. 81-82. 39 BEK, Kaprinai-gyűjtemény, A. Tom. XXXIII. 22. 83-95. és 115-142. 40 R. Várkonyi Ágnes: Magyarország keresztútjain, Bp., 1978, 288-297., illetve R. Várkonyi Ágnes: „Vagyon-é egymáshoz való igaz szeretet?", Történészvita Zrínyiről 1868-ban, Liget, 2000, 5. szám, 63-73.

Next

/
Thumbnails
Contents