Századok – 2000
KÖZLEMÉNYEK - Borián Elréd: Lippay érsek és Zrínyi Miklós politikai vitája a jezsuita történetíró Kazy Ferenc alapján 913
926 BORIÁN ELRÉD zsuiták ellen, de a császár megvédte őket. Ezek után következik a királyság örökletességéért érvelő oratio. A margón a következő a címe: „Oratio suasoria, ut domui austriacae subjiciatur Ungaria jure haereditario". Az oratiót bevezető bekezdés hasonló tartalmú, mint Kazyé, csak másképpen van megfogalmazva: a vallási ügyek tárgyalása közben, a nádor házában egy beadványt találtak, amelynek szerzője ismeretlen. Tartalmáról nem akar véleményt mondani, de közzéteszi. Kazy Astoriájában az 1653. év utolsó és egyben legfontosabb eseménye Erdély szerepének növekedése. II. Rákóczi György fejedelem elűzte Moldva vajdáját, és a hozzá hűséges Gheorghe Stephant tette meg vajdának, aki később hűbérurának is elismerte Rákóczit. Az 1654. év legfontosabb eseménye a fiatal IV Ferdinánd halála, így érthetően a császár nagyon aggódott a trónöröklés miatt. A már sűlyosan beteg III. Ferdinánd második fia, a papnak nevelt Lipót még csak tizenöt éves volt. Az udvar mindenképpen el akarta érni az iíjú trónörökös megkoronázását. Ilyen történelmi- és szövegkörnyezetben következik a Modus recuperandi Hungáriám teljes szövege, majd a szabadon megválasztás ténye, s utána újra részletesen az erdélyi események. A História és az Annales szövegkörnyezetét nem lehet figyelmen kívül hagyni, ha meg akarjuk érteni az elmélkedés logikáját. Az írás egyrészt a Habsburg-ház jogfolytonosságának veszélyeztettségéből fakad, s ezt palástolja Magyarország gyengeségének ecsetelésével, másrészt Erdély hatalmi törekvéseitől tart. Jóindulatúan fel kell tételeznünk, hogy íróinak véleménye őszintén az, hogy ha nem Habsburg király lesz, még tovább romlik ez a már országnak is alig nevezhető Magyarország. Az MRH pozsonyi kéziratán található egy érdekes, német nyelvű marginális jegyzet: „eszerint ennek az iratnak az eredetijét Zrínyi Miklós találta »itt Pozsonyban« 1655. április 14-én éjszaka, a pénzverőház előtt."3 6 Ez a bejegyzés is azt mutatja, hogy Zrínyit mennyire foglalkoztatta ez az oratio, sőt Klobusiczky leveléből tudjuk, hogy „kemény írást" adott át a császári udvarnak. Zrínyi egyenesen az ország árulójának nevezte Forgách Ádámot, aki hajlott az örökletes királyság megszavazására.37 Annyira elkeseredett a nádorsága, illetve a nagy terv megbuktatásán, hogy arra gondolt, Erdélybe vagy Lengyelországba költözik, és a fejedelem szolgálatába áll. Nyilván ez is mutatja a nádorságra való terv és Erdély kapcsolatát. Állítólag többször mondta Klobusiczky nak: „Bizony ma tenne koronát Rákóczi fejére, ha lehetne."3 8 III. Zrínyi álmainak történelmi hatása Az Egyetemi Könyvtárban a jezsuita Kaprinai István forrásgyűjteményében is fellelhetünk egy politikai kérdéseket hosszan tárgyaló írást, amelyet a szakirodalom, ha egyáltalán említi, Elmélkedésnek nevez, de az említett kéziraton Oktatás elmélkedésre címet olvashatunk.3 9 R. Várkonyi Ágnes a vasvári béke után Zrínyi Miklós környezetében keletkezett politikai programiratnak nevezi.4 0 A 36 Péter K.: i. m., 18. OSZK Kézirattára, Fol. Germ. 172. 37 Pettkó Béla közlése, Történelmi Tár, 1891, 172. vö. Széchy K.: I.m., 86. 38 K. Papp Miklós közlése, Történelmi Lapok, 1. k. 117. Vö. Széchy K.: i. m. 81-82. 39 BEK, Kaprinai-gyűjtemény, A. Tom. XXXIII. 22. 83-95. és 115-142. 40 R. Várkonyi Ágnes: Magyarország keresztútjain, Bp., 1978, 288-297., illetve R. Várkonyi Ágnes: „Vagyon-é egymáshoz való igaz szeretet?", Történészvita Zrínyiről 1868-ban, Liget, 2000, 5. szám, 63-73.
