Századok – 2000
KÖZLEMÉNYEK - Borián Elréd: Lippay érsek és Zrínyi Miklós politikai vitája a jezsuita történetíró Kazy Ferenc alapján 913
LIPPAY ÉRSEK ÉS ZRÍNYI MIKLÓS POLITIKAI VITÁJA 925 rátaláltunk az MRH negyedik kéziratára.3 5 Az MRH újabb variánsa is a rövidebb változat. Az eddig figyelemre nem méltatott Annalest Kazy minden valószínűség szerint ismerte, de kimutattuk már, hogy nem írhatta Timon az egész művet, mert több helyen utal Kazy megjelent Históriájára. Nagyon valószínű, hogy az MRH eddig nem ismert negyedik kéziratát már nem Timon Sámuel másolta le. Az Annales Regni Hungáriáénak az 1655. év elbeszéléséről szóló része ugyanis Timonétól annyira eltérő kézírással van lejegyezve, hogy joggal feltételezzük: Timon betegsége és halála miatt egy másik jezsuita egészítette ki. Az Annales а pozsonyi országgyűlés krónikája előtt Lengyelországról és a kozákok helyzetéről tájékoztat. Az oratio után pedig János Kázmér lengyel királynak a római császárhoz írt levelét találjuk, majd a svéd-lengyel háborúról van szó. Később arról olvashatunk, hogy a krakkói érsek Trencsénbe ment, hogy találkozzon az esztergomi érsekkel. Ez is mutatja, hogy Lippay érseknek milyen fontos diplomáciai szerepe volt. A szövegkörnyezethez kapcsolhatjuk még a kolozsvári tűzvész leírását, a katolikusok üldözését, illetve az Annales öt oldalon át tárgyalja az okait annak, hogy II. Rákóczi György miért vonult be seregével Lengyelországba. Az Oszmán Birodalom semlegességébe elsősorban azért hitt, mert az Velencével már évek óta nagy há( borút vívott. A császár Szelepcsényi kancellárt küldte, hogy lebeszélje a fejedelmet a tervéről. A margón levő fejezetcím elárulja, hogy miért nem mondott le az út-1 járói: „Praeparavit omnia ad coronationem necessaria. " („Minden szükségest előkészítettek a megkoronázásra.") Az Annales Regni Hungáriáé tartalmazza a pozsonyi országgyűlésen résztvevő legfőbb méltóságok névsorát. Az Episcopi (püspökök) között az első természetesen Lippay érsek, negyedik a rangsorban Szelepcsényi nyitrai püspök és kancellár, és nyolcadikként ott látjuk az erdélyi püspököt, Pálfalvay Jánost (Pálffalvius János Transylvanien). Az országos méltóságok és a királyi tanácsosok (Barones majores et consilii regii) között az első hely Zrínyi Miklóst bánt és királyi főlovászt illette, utána Csáky István, Batthyány Ádám, Forgách Ádám, Erdődy gróf, Nádasdy Ferenc, hetediknek pedig Wesselényi Ferenc következik, majd kilencedik a névsorban Zrínyi Péter. A Secunda classisban találunk két ismert Zrínyi tisztelőt is: Pázmány Miklóst, az érsek unokaöccsét, és Esterházy Pált. Az Abbates (apátok) között az első helyen a nemrég visszaállított bencés Szent Márton Apátság elöljárója, Magger Piacid szerepel, aki a harmincéves háborúban menekült Magyarországra a svéd csapatok által feldúlt sziléziai kolostorból. Az Annales szerint III. Ferdinánd március első napján érkezett Pozsonyba. Sokan vágytak a nádori tisztségre, a császár azonban az esztergomi érseket akarta helyettesének, akinek érdemeit mind vallási, mind világi ügyekben már jól megismerte. A rendek azonban egyhangúan (una voce) tiltakoztak ellene. A szerző felsorolja a négy jelöltet, akik közül a rangsorban a hetedik, Wesselényi Ferenc került az első helyre, és erényeire tekintettel óriási többséggel meg is választották. A felekezetek közötti szokásos vitakérdések következnek, sokan felszólaltak a je-35 BEK, Kaprinai-gyűjtemény, A. fol., Tom., XXXVII. A Timon Sámuelnek tulajdonított Annalesről már részletesebben írtam A történetíró jezsuita testvérek: Kazy Ferenc és Kazy János újraértékelése című tanulmányomban. = Az Egyetemi Könyvtár Évkönyvei IX, Bp., 1999, 45-65.
