Századok – 2000
KÖZLEMÉNYEK - Borián Elréd: Lippay érsek és Zrínyi Miklós politikai vitája a jezsuita történetíró Kazy Ferenc alapján 913
924 BORIÁN ELRÉD vány határán van. A terjesztési mód miatt pedig a röpirat meghatározás is használható rá. Lehetséges azonban, hogy az ellentét feloldásának az a magyarázata, hogy a rövidebb változat valóban egy oratio, a hosszabb inkább discursus. A Kazy által megőrzött beadványt tehát elsősorban elmélkedésnek tartjuk, akárcsak Zrínyinek Mátyás király életéről való elmélkedését. A műfaj azonos, a tartalom ellentétes. Péter Katalin a röpirat fellelhető változatairól a következőket írja: „Az MRH-nak Modus recuperandi Hungáriám két szövegváltozata ismeretes. Az egyiket Kazy Ferenc Históriája, a másikat három kézirat tartotta fenn."30 A kéziratok és a Kazy-féle szöveg között szerinte azért van különbség, mert „Kazy Ferenc a saját szavaival átfogalmazva illesztette az elbeszélésébe az eredeti MRH szöveget."31 Nem igazán valószínű, hogy Kazy Ferenc, a Hevenesi-tanítvány önkényesen kiegészít forrásokat, inkább azt tartjuk valószínűnek, hogy két változat létezett.3 2 A harmadik kézirat hátlapján három megjegyzés található: „Discursus de modo recuperandi Hungáriám", „de haereditaria e. Transylvanus adpalatinum", valamint a talán visszautalásként értelmezhető „1. v. I. 1647". A minket érdeklő második bejegyzésben az „e." feloldása minden valószínűleg: episcopus, a jegyzet jelentése: az örökletes királyságról az erdélyi püspök a nádornak. A nádori tisztséget Pálffy halála után Lippay prímás töltötte be, valószínűleg elsősorban neki írták, de országgyűlési vitára is szánták. Ez nem következett be, elsősorban azért, mert Lippay sem fogadta el az érvelését. R. Várkonyi Ágnes Pálfalvay János választott erdélyi püspöknek és szepesi prépostnak tulajdonítja az MRH megfogalmazását, aki azt Porcia herceg és Szelepcsényi György kancellár hatására írta.3 3 Valószínűnek tarthatjuk, hogy Montecuccoli is támogatta a háttérből, aki többször kifejtette, hogy az örökös tartományok mintájára kellene Magyarországot átszervezni. Péter Katalin kételkedik az erdélyi püspök személyében, és szerinte korábban keletkezett ez a röpirat. Valóban lehetséges, hogy felhasználtak korábbi érvelést, de végső formába öntését mi is 1655-re tesszük, és egy erdélyi érdekeltségű megfogalmazó, aki ráadásul szepesi főpap is, jól beleillik a Kazy Ferenc által rajzolt szövegkörnyezetbe, illetve magába a történelmi szituációba. Nem tudjuk elfogadni Péter Katalin következő nézetét sem: „Az MRH mind mondanivalójában, mind rendkívül élesen elváló szerkezetében két részre tagolódik."3 4 Szerintünk szerves egészet alkot, mert a Magyarország felszabadításának módjáról szóló elmélkedés igazában Erdély és Magyarország viszonyát elemzi. A Budapesti Egyetemi Könyvtár Kaprinai-gyűjteményében Timon Sámuel Annales Regni Hungáriáé című kéziratát tanulmányozva, az 1655. év leírásánál 30 Péter Katalin: A magyar nyelvű politikai publicisztika kezdetei, Irodalomtörténeti Füzetek 83., Bp., 1973, 17. 31 Péter Katalin: i. m., 19. 32 Jellemző adat a jezsuita forrásgyűjtemény fontosságára, hogy Széchy Károly többször hivatkozik a Hevenesi-gyűjteményre, például Wesselényi egyik 1655-ből származó levele is ott található. Széchy: i. m., 71. 33 R. Várkonyi Ágnes: Magyarország története, 1526-1686. II. köt., Bp., 1985. 1056. 34 Péter K: i. m., 19. sk.
