Századok – 2000
KÖZLEMÉNYEK - Borián Elréd: Lippay érsek és Zrínyi Miklós politikai vitája a jezsuita történetíró Kazy Ferenc alapján 913
LIPPAY ÉRSEK ÉS ZRÍNYI MIKLÓS POLITIKAI VITÁJA 923 tünk, ez kikötő, ez Magyarország vára és oltára". De az Ausztriai Ház jól tudja, hogy a magyarok csak kényszerből választották meg királyuknak, ha a törököt kiűzik, megint nemzeti királyt választanának, sőt ellene támadnának, ezért nem küzd teljes erővel az oszmán ellen. Az ország bajaira tehát az „orvosság": a királyválasztásról való lemondás. Kazy Ferenc szerint az ifjú Lipót királlyá választásának tárgyalásakor találták meg ezt az iratot a nádor házában. III. Ferdinánd Lippay érseket Pálffy nádor halála után helytartónak nevezte ki, és e jogi helyzet fenntartására törekedett, de a rendek erősen tiltakoztak. A császár Lippayt „gondosnak, bölcsnek, nyugodtnak, hűnek" és sok más erénnyel ékesnek ismerte meg. Kazy szerint III. Ferdinánd főként azért akarta Lippayt továbbra is helytartónak, mert többen kívánták elérni a nádori méltóságot, magukat alkalmasnak tartva rá. Kazy nem említ neveket, de valószínűleg Zrínyire, Nádasdyra és Forgáchra gondolt, ők valóban egymás riválisai voltak. A császárnak azonban fia megválasztása érdekében engednie kellett a rendeknek, akik nádort akartak előbb választani. Wesselényi megfelelt Lippaynak és a bécsi udvarnak, Zrínyinek pedig rokona volt. A nádorválasztás után pedig vallási ügyekről, főként a jezsuiták jogállásáról tárgyalt az országgyűlés. Kazy ezután a lengyel király levelét ismerteti, aki a régi szomszédi jóviszonyra hivatkozva kéri Magyarország segítségét. 1655 márciusában ugyanis X. Károly svéd király hadat üzent Lengyelországnak. A lengyel király, János Kázmér levelet írt a császárnak is, de az évkönyv ennek tartalmát nem ismerteti. Az MRH keletkezésével kapcsolatban Kazy sem ad pontos időmeghatározást, csak azt mondja, hogy amikor a legfontosabb kérdésről, az új király megválasztásáról kezdtek el beszélni, akkor néhányan a nádor házában a következő oratio svasoriát tették le. Ez elég tág időmeghatározás, hiszen lassan gyülekeztek a rendek, hónapokon át beszéltek mái- a királyválasztásról. így az MRH már jóval a nádorválasztás előtt elkészülhetett. Zrínyi a néhány évvel később keletkezett Afiumában is vitatkozik az MRH-val, különösen a Disciplina militaris című fejezetben. Ezt Zrínyi szintén discursusnak nevezi, és három részre tagolja. Az egyes pontokat párhuzamba lehet állítani az MRH felosztásával. Zrínyi szerint azonban más az „orvosság" az ország bajaira: fegyverre és erős önálló magyar hadseregre van szükség. A katonasághoz szükséges pénzről is sokat beszél, és szerinte az oltárról is el lehet venni, miként Dávid tette. Ez a vélemény közvetve Mátyás király védelme, illetve az egyházi írók által készített oratióra való felelet is. (Másrészt talán egy konkrét példára való utalás, mert Lengyelországban 1657-ben az egyházi kincsek feláldozásából nyertek pénz az ország megmentésére.) A korábban Zrínyinek tulajdonított Siralmas könyörgő levél pasquillusnak nevezi a beadványt. A Siralmas könyörgő levelet a. Modus recuperandi Hungáriám ellen írták, így az természetesen politikai gúnyiratnak aposztrofálja, de ez nem ok arra, hogy mi is annak tartsuk. Kazy Ferenc oratio suasorm-nak, vagyis meggyőző beszédnek nevezi. Mivel tudomásunk szerint nem mondták el, helyesebb a műfaját discursusnak, elmélkedésnek tartani, de mindkét műfaji elnevezést használjuk, mert igazában vegyes műfajú ez az írás: az elmélkedés és a szónoki kiált-
