Századok – 2000
KÖZLEMÉNYEK - Borián Elréd: Lippay érsek és Zrínyi Miklós politikai vitája a jezsuita történetíró Kazy Ferenc alapján 913
LIPPAY ÉRSEK ÉS ZRÍNYI MIKLÓS POLITIKAI VITÁJA 917 papoknak, jesuvitáknak nem barátja. Nagodnak pedig lelki jóakarója, szolgája,"14 Klobusiczky egy másik levelében arról is beszámol, hogy az érsek nyilvánosan hangoztatta, hogy Erdélytől is kell félni. „Soha ilyen confusioual nem volt együtt országgyűlése is, egyedül csak az egy pap hordozza az dolgot, megmondotta publice, Erdély ellen is köll nekik vigyázni, mert onnat is lehet félelmek,"15 Az erdélyi követ megnevezi az Angliával kapcsolatot tartó Saumot és Comeniust, Zrínyit pedig úgy említi, mint aki jól ismeri ezeknek a követeknek az útját és tervét. Egy harmadik levelében pedig arról tudósítja a fejedelmet, hogy „Brusellisbul" azt írták, hogy a svédangol szövetség a katolikus egyház és az Ausztriai Ház ellen irányul.16 II. Rákóczi György levélben fordult az érsekhez, hogy megnyugtassa: követei nem traktáltak semmelyik országban a császár ellen, de ragaszkodik a követek küldésének szabadságához. A megválasztott nádort, Wesselényit tartja a feszültségek forrásának. A fejedelem levelét azzal zárja, hogy békességre van szüksége, s nem kíván többet, mert a „magunk sorsával contentusok vagyunk".11 Lippay tisztában volt a lengyelországi eseményekkel, és nagyon félt attól, hogy a lengyel király Sziléziából Magyarországra menekül, mert azt szerinte svéd és tatár betörés követi. Mindez világosan kiderül Forgách Ádámnak 1655. október 7-én küldött leveléből.1 8 Lehetséges, hogy e támadástól való félelme miatt kezdte gyorsan megerősíteni Érsekújvár védelmét. Forgáchot, Érsekújvár főkapitányát bizonyára többször is tájékoztatta a nemzetközi protestáns összefogás veszélyéről, I amely a harmincéves háború folytatásával fenyegetett. Forgáchon, Wesselényin kívül többen is osztották vagy legalábbis nagyon megfontolandónak tartották Lippay nézeteit. Közéjük tartozhatott a Magyarországi birtokain élő katolikus erdélyi főúr, a fiatal Rákóczi László, aki naplója szerint az 1655-ös országgyűlés alatt sokszor beszélgetett Zrínyivel, de az érsekkel is jó kapcsolatot ápolt. Klobusiczky nem bízott benne, ezt írta a fejedelemnek: „Rákóczy László nem igaz atyjafia Nagodnak. Felette igen oda csatlotta magát az érsekhez. Zrini uram sem szereti. "19 A napló tanúsága szerint azonban Zrínyi Miklós nagyon is szerette a fiatal erdélyi főurat. Minden bizonnyal Rákóczi Lászlónak, akárcsak a fejedelem anyjának, komoly fenntartásai lehettek II. Rákóczi György lengyelországi tervével kapcsolatban.2 0 A készülő protestáns szövetség erejében bízva II. Rákóczi György Moldva után Havasalföldön is „rendet tett", vagyis olyan új vajdát ültetett az uralkodói 14 TT, 1891, 173. 15 TT, 1891, 174. 16 TT, 1891. 175. 17 Szilágyi Sándur: Erdély és az északkeleti háború, Bp., 1890, I. köt., 421-422. 18 Tusor Péter: Egyház és közélet a 17. századi Magyarországon. Lippay György esztergomi érsek levelei királyságbeli főurakhoz, Budapest, 1994, (Szakdolgozat, ELTE ВТК) II., 195-196. OL. E 287. Fasc. CC. Forgách Ádámhoz és feleségéhez írt levelek, (fol. 7980.) Tusor Péter szíves közléséből tudom, hogy Lippay érsek 1655 december 12-én levelet írt VII. Sándor pápához, amelyben tájékoztatta a svédek lengyelországi kegyetlenségeiről, és arról, hogy János Kázmér király kétségbeesésében a tatárokhoz és a törökökhöz fordult segítségül, de mit lehet tőlük várni? Lippay VII. Sándorhoz. Archivio Segreto Vaticano, Segreteria di Stato, Veseovi e prelati, vol. 39, fol. 349r 355v s.k. 19 TT, 1891, 174. 20 Rákóczi László naplója, kiad. Horn Ildikó, utószó: R. Várkonyi Ágnes, Bp., 1990. Zrínyi és Rákóczi László kapcsolatáról Kovács Sándor Iván írt tanulmányt: Rákóczi László felföldi naplója, 1653-1658 = Vágy és emlékezet, Kalauzolás felföldi írókhoz és „Kárpát szent bércére", Dunaszerdahely, 1996. 233-277.
