Századok – 2000
KÖZLEMÉNYEK - Borián Elréd: Lippay érsek és Zrínyi Miklós politikai vitája a jezsuita történetíró Kazy Ferenc alapján 913
918 BORIÁN ELRÉD székbe, aki hűséges volt hozzá. Klobusiczky a fentebb említett levelében ezt a háborút tartotta a próbakőnek, hogy a távolabbi tervek megvalósulhassanak: „Csak az Úristen adna szerencsét N agadnak az havasalföldi állapothoz, mert úgy tetszik, az leszen jele és fundamentuma Nagod jövendőbeli állapotjának. Lengyelnek hogy hogy adhat Nagod segítséget, ha így vadnak az svéciai dolgok?"2 1 Erre egyértelműen negatív a válasz, csak az a kérdés, hogy a Porta elfogadja-e az erdélyi fejedelem hatalmának ilyen mértékű növekedését, amely veszélyeztetné a fejedelemségnek az Oszmán Birodalomtól függő hűbéri voltát. A szász történetíró, Georg Krauss Erdélyi krónika (Siebenbürgische Chronik) című művében leír egy érdekes epizódot, amelyet Sík Sándor is megemlít Zrínyi-könyvében, és jól tükrözi egyrészt az erdélyi fejedelem mindenre kiterjedő figyelmét, másrészt Wesselényi és Zrínyi közötti politikai különbséget. A krónikás az 1654. évről szólva egy keresztelőn történeteket mond el. Wesselényi ekkor még nem volt nádor, de a nádorválasztás előtt egy éven belül, 1654 májusában történtek egyrészt Wesselényi és Zrínyi személyes jó viszonyáról, másrészt Erdély-politikájuk különbözőségéről tanúskodnak: „Ugyancsak májusban néhány főúr keresztelőt tartott Magyarországon. Jelen volt Wesselény Ferenc nádor, Zrínyi Miklós és Péter, Csáky István, Batthyány, Pálffy és mások. Erről a fejedelmet egy magyarországi úr és jóbarát értesítette. A fejedelem magyar módra szabott hitvány ruhában sietve elküldte hozzájuk egyik bejáróját, Vajna Zsigmondot, hogy helyzetüket kikémlelje és beszédeiket kihallgassa. A bejáró minden beszédet észrevétlenül kihallgatott s azokat a fejedelem tudomására hozta. Feljegyzésre és figyelemre méltó volt többek között a következő: a nádor, miközben mindenféle badar beszéd és fecsegés elhangzott, felköszöntötte Csáky Istvánt, és azt kívánta, hogy Rákóczi fejedelemnek mostani feltett szándékában nyaka szakadjon. Csáky szívesen fogadta az üdvözlést és ivott rá. Zrínyi és a többiek azonban nem fogadták el ezt a kívánságot, és nem akartak inni rá, hanem jó egészséget kívántak a fejedelemnek. Azt mondották, hogy nem akarnak erre inni, hanem éppen ellenkezőleg azt kívánják, hogy Isten teljes boldogságot adjon Rákóczinak. Ezután pedig hozzáfűzték, hogy mindenki jegyezze meg: amíg Erdély a török császár védelme és oltalma alatt áll, árnyékában Magyarország is megmaradhat ha azonban Erdély veszélybe kerül, vele pusztul Magyarország is. E beszéd hallatán a nádor és Csáky egyként meglepődtek."22 A havasalföldi hadjárat sikere után Krauss ezt jegyzi meg: „Emberemlékezet óta nem történt meg, hogy az erdélyi fejedelemnek egyszerre két vajda, a moldvai és az havaselvi [havasalföldi] szolgáljon..."2 3 II. Rákóczi György Báthory Zsófiát vette feleségül, e házasság is a nagy terv része volt, mert egyszer már a Báthory család tagját, Báthory Istvánt lengyel 21 Történelmi Tár, 1891, 175-176. 22 Georg Krauss: Erdélyi krónika, 1608-1665, (Siebenbürgische Chronik), ford., bevezette és jegyzetekkel ellátta Vogel Sándor, Bp., 1994, 226. vö. Nagy Levente: Zrínyi műveinek recepciója a XVII-XVIII. századi Erdélyben. Kéziratos PhD-dolgozat, 20., illetve vö. Sík Sándor: Zrínyi Miklós, Bp., 1941, 103. A kémtől származó információval is kapcsolatban lehet II. Rákóczi György Mednyánszky Jónáshoz írt levelének megállapítása: „Zrínben megnyúgodtunk. " = Erdély és az északkeleti háború, I. köt., kiad., Szilágyi Sándor, Bp., 1890, 334. 23 Georg Krauss: i. m. 235.
