Századok – 2000

KÖZLEMÉNYEK - Borián Elréd: Lippay érsek és Zrínyi Miklós politikai vitája a jezsuita történetíró Kazy Ferenc alapján 913

916 BORIÁN ELRÉD és a svéd követtel beszél a lakodalom idején. Lippay levelet írt a fejedelemnek, amelyben kérte, hogy ne tegye a svéd király barátságát a császáré elé.1

0 II. Rákóczi György meglepő függetlenségre tudott szert tenni a Portával szemben annak belső gyengesége és Velencével való háborúskodása miatt, de nem akart III. Ferdinánddal és utódjával együttműködni, hanem a svéd királyságban és a német protestáns fejedelmekben bízott. Ezzel a kialakult nagyhatalmi politikai viszonyt szerette volna megváltoztatni. Igaz, a fejedelemnek igen rossz tapasztalatai voltak, mert már a megválasztása után 1648-ban, a westfáliai béke évében felajánlotta III. Ferdinándnak a segítségét a török kiűzésére, de válaszként a békét fenntartani kívánó bécsi udvar beárulta a Portánál, s alig tudta magát tisztázni.11 II. Rákóczi György növelni akarta hatalmát a katolikus Lengyelország és Habsburg-ház ellenében, és egyben a töröktől is függetlenedni szeretett volna, apja politikáját folytatva. Zrínyi Miklós pedig az erdélyi fejedelmet támogatta, ezért nem lehetett nádor. Porcia herceg és Lippay érsek a bán politikai nézetei miatt akarta Zrínyi nádorságát mindenképpen megakadályozni, s ehhez talált megfelelő segítséget Wesselényiben. Az erdélyi követ, a valószínűleg lengyel származású Klobusiczky András azért szidta Wesselényi Ferencet, mert ellenezte a gyulafehérvári udvar törekvéseit. Klobusiczky levelében Várkonyi Gábor a Nádori emlékirattal egyező gondolatokat talált. Véleményünk szerint nem véletlenül, mert Klobusiczky, illetve az ő köre lehet a Nádori emlékirat szerzője, és a protestáns soproni ügyvéd, Vitnyédi István, Zrínyi titkára lehet a tanácsadó. Ezt a feltételezést erősíti meg Klobusiczky Andrásnak a fejedelemhez írt, 1655. április 7-i híres levele, amelyben Vitnyédivel külön foglalkozik.12

De azt is tudjuk, hogy Vitnyédi már 1650-ben részt vett Klobusiczky és Pálffy nádor tárgyalásain, amiről bizonyára tájékoztatta Zrínyit.1

3

Pálffy nádor és Rákóczi Zsigmond szövetsége lehet a legfontosabb esemény, amely Zrínyi politikájában döntő változást hozott. A Nádori emlékirat valószínűleg Klobusiczkyék jelentése az erdélyi fejedelem részére, amelyet később röpirat formájában terjeszteni kezdtek. Zrínyi és Klobusiczky András leveleiből egyértelmű, hogy az ötvenes években mennyire feszült volt a viszony Lippay érsek és Zrínyi között. De nem féltékenység vagy szűklátókörűség az ellentét oka, hanem Magyarország felszabadításának a módja, vagyis komoly koncepcionális politikai különbség. Különösen élesen vetődött fel a nádorság kérdése a lengyelországi helyzet miatt. Klobusiczky a következőket adja tudtul a fejedelemnek a nádorválasztás után igen elkeseredett Zrínyiről: „Zrini uram most Nagodnak nem írt, úgy látom tart attúl, valahogy ne intercipiálják leveleit, rettenetes nagy ellensége Pucham, Ausperger és az érsek, de ezeken kívül az egész udvar jóakarója, becsülik igen s bizony félnek is tűle. Az érsek levelit communicaltam vele, szidja. Bizonyos legyen Nagod benne, ha Lengyelországban lenne hivatalja, elmenne, felette igen disgustus, nímetnek, érseknek, 10

Korneli János: Quinquie Lustra Georgii Lippai de Zombor Archi-Episcopi Strigoniensis, Nagyszombat, 1722. 56. 11

R. Várkonyi Ágnes: Magyarország története, 1526-1686, Bp., II. köt., 1049-1050. 12

Pettkó Béla: Az 1655-i pozsonyi országgyűlés történetéhez, Történelmi Tár 1891, 173. 13

Klaniczay Tibor: Zrínyi Miklós, Bp., 1964, 368. TT, 1890, 245. TT, 1891, 218-219.