Századok – 2000
KÖZLEMÉNYEK - Borián Elréd: Lippay érsek és Zrínyi Miklós politikai vitája a jezsuita történetíró Kazy Ferenc alapján 913
LIPPAY ÉRSEK ÉS ZRÍNYI MIKLÓS POLITIKAI VITÁJA 915 A báni kinevezés után fokozatosan megváltozott Zrínyi Erdély-felfogása, és egyetértett II. Rákóczi György fejedelem tervével, Erdély státusának megváltoztatásával. R. Várkonyi Ágnes szerint Rákóczi azért növelte a hatalmát, s törekedett a lengyel trónnak vagy a királyság egy részének megszerzésére önmaga, illetve Ferenc fia számára, hogy a meggyengülő Oszmán Birodalom alávetettségéből kiszabaduljon, és a királyi Magyarországgal valamint a közös szövetségesekkel a török ellen támadjanak.6 Közvetve az önálló magyar királyságot akarta visszaállítani. Ennek legfőbb támasza Zínyi Miklós lett volna. Európai példa is volt a sikerre: Portugália, amely francia segítséggel és jó helyzetfelismeréssel megszabadult a spanyol Habsburgoktól, és újra önálló királysággá vált. I. Rákóczi György 1644-ben a hadjáratát megindító kiáltványában nem véletlenül hivatkozott Portugália és Katalónia példájára.7 A protestáns szövetség Habsburg-ellenes is volt, de két nagyhatalom ellen egyszerre fellépni kétséges vállalkozásnak bizonyult. Nem véletlenül gyanakodtak a bánra a bécsi udvarban, és Erdélyt, a királyi Magyarországot, valamint Lengyelországot átfogó jezsuita „hírszerzés" alapján az esztergomi érsek is ezt a tervet ellenezte. Lippay Pázmányhoz hasonlóan nem akart protestáns fejedelmet a magyar trónon, s nem hitt e tervben, Pázmány Erdély-politikájához ragaszkodott, aki szerint Erdélynek a töröktől való függése, adózása és viszonylagos önállósága a királyi Magyarország szabadságának záloga. Pázmány ezért törekedett minden politikai látszat ellenére jó kapcsolatra Bethlen Gábor és I. Rákóczi György fejedelemmel. R. Várkonyi Ágnes kimutatta, hogy Pázmánynak is volt nagyívü terve a török kiűzésére, és biztatta I. Rákóczi György fejedelmet, hogy Lengyelországgal összefogva támadja meg a török területeket, ha eljön majd egyszer a megfelelő idő, mikor Isten megkönyörül rajtunk. De Pázmány a pápa vezette összefogásban bízott, és azt remélte, hogy a Habsburg uralkodóval együttműködő erdélyi fejedelem vezeti majd a hadait a törökök ellen.8 Lippay jó ismerte a partiumi viszonyokat, a soproni jezsuiták história domusából is tudjuk, hogy a király 1639-ben egri püspökként őt küldte „Érdélbe", útja során Szatmárig jutott el.9 Valószínűleg a jezsuiták és a katolikus egyház érdekeit képviselte, és a készülő svéd-erdélyi szövetség ellen fejtette ki nézeteit. Lippay életrajzírója, a jezsuita Korneli János megemlíti, hogy 1643-ban I. Rákóczi György meghívta fia és Báthory Zsófia esküvőjére a már esztergomi érsekké kinevezett Lippayt, de az érsek nem ment el, nehogy gyanúba kerüljön, ha a francia 6 R. Várkonyi Ágnes: Megújulások kora, Magyarország története 1526-1711, Új képes történelem, Bp., 56. 1 Péter Katalin: Köznemesi publicisztika, köznemesi politika a 17. század derekán, Az „Országgyűlési pasquillus", TSz, 1979/2, 200-225. 8 R. Várkonyi Ágnes: Pázmány és Erdély a törököt kiűző háború eszmei megfogalmazásában, = Az értelmiség Magyarországon a 16.-17. században, szerk.: Zombori István, Szeged, 1988, 89-90. 9 Originalkorrespondenz der Jesuiten (in Sopron), Evangélikus Egyházközségi Levéltár Sopron, 177. I. 20. vö. A kézirati lapszámozás szerint: 40. és 81. 6/a. „Engemet ö Felseghi Erdeiben küld követseghben. Kivannom az kgd uti tarsasaghat, az Societas iavaért, Erdeiben és magam consolutioiaért es segitsegeért." így kezdődik Lippay püspök levele Dobronoky páterhez, az egyik híres jezsuitához, aki éppen soproni rector volt. A levél dátuma:1639. március 31. Bécs. Pater Dobronoky egyébként Pázmánynak és Esterházy Miklósnak is egyik legfontosabb tanácsadója volt. Köszönettel tartozom Kovács Józsefnek, aki a kéziratot rendelkezésemre bocsátotta.
