Századok – 2000

KÖZLEMÉNYEK - Borián Elréd: Lippay érsek és Zrínyi Miklós politikai vitája a jezsuita történetíró Kazy Ferenc alapján 913

Borián Elréd LIPPAY ÉRSEK ÉS ZRÍNYI MIKLÓS POLITIKAI VITÁJA A jezsuita történetíró, Kazy Ferenc alapján Kazy Ferenc évkönyvének (História Regni Hungáriáé, 1737-1749), amely átfogja a 17. század Magyarországgal kapcsolatos eseményeinek nagy részét, egyik legfontosabb fejezete az 1655. évi pozsonyi országgyűlésről szóló beszámolója. A szerző különös figyelmet szentel a Habsburg örökletes királyságot indítványozó, teljes egészében közölt röpiratnak. Kazyt követve mi is központba állítjuk ezt a latin nyelvű discursust (Modus recuperandi Hungáriám). Megvizsgáljuk Lippay érsek és a horvát bán véleményét az oratióról, és innen elindulva megpróbáljuk értelmezni az érsek és Zrínyi Miklós néhány évig tartó ellenszenvének okait. Lippay érsek szerepét tisztábban kellene látnunk, mert a Zrínyi-kutatók azonosulva a bán elkeseredt hangú leveleivel, anélkül nyilatkoznak róla meglehetősen elítélően, hogy megpróbálnák megérteni nézeteit. A Pázmány által majdani utódjának nevelt Lippay György politikájának értékelése vezet el egyrészt Kazy felfogásának megközelítéséhez, másrészt a Lippay-Zrínyi ellentét valódi okaihoz. Részletesen ki kell térnünk a történeti háttér megrajzolására, mert különben nem tudjuk megérteni, hogy a jezsuita historikus miért nem említi meg az 1655-ös országygyűlésről szólva Zrínyi Miklós nevét, aki köztudomásúan mindenképpen el akarta érni a nádorságot. A híres hadvezér és költő nem említése a megvetés, a damnatio jele, vagy esetleg egy más véleményen levő jezsuita historikus tapintatos hallgatása? I. Az ellentétek politikai okai Perjés Géza Zrínyi-könyvében így jellemzi a Mohács óta egyedülálló, bár nem előzmény nélküli történelmi helyzetet: „Ha [.. .1 kihalna a Habsburg-ház, itt lenne az alkalom a nemzeti királyság megvalósítására. S ki más jöhetett volna tekintetbe, mint Rákóczi György? Rákóczi maga is pályázott a magyar koronára. Mint elődei, Bethlen Gábor és I. Rákóczi György, ő is Erdély és Magyarország egyesítésében látta a kiutat abból a helyzetből, amibe az ország az idegen uralkodó és a török hódítás folytán került. így Rákóczi számára igen fontos volt Zrínyi támogatása. Bár konkrét tervük a két országrész egyesítésének megvalósítására még nem volt, elég sűrű levelezésükben gyakorta felmerült annak gondolata. A maga módján készült mindkettő a nagy feladatra. Rákóczi fejedelmi hatalmát erősítette és külpolitikai bázist akart teremteni tervei megvalósításához. Zrínyi pedig a magyarországi erők megszervezésével, a lelkek előkészítésével és a nemzeti abszolutizmus gondolatának elhintésével akarta az előfeltételeket megteremteni Rákóczi