Századok – 2000
TANULMÁNYOK - Gebei Sándor: II. Rákóczi György szerepe a Rzeczpospolita felosztási kísérletében 801
II. RÁKÓCZI GYÖRGY LENGYEL POLITIKÁJA 839 nálatos terminológiával élve — „a második északi háborúba". (A német történetírás első északi háborúnak tekinti.) 1657 május utolsó napjaiban is folyt a Sziléziában gyülekeztetett hadak létszámának a feltöltése. Mivel a sziléziai toborzások kudarcot vallottak, — a protestáns tartomány férfilakossága szívesebben szegődött a svédekhez, mint az osztrákokhoz — zsoldosokat Alsó- és Felső-Ausztriában kellett verbuválni. Komoly erőfeszítések árán sikerült a gyalogság létszámát kb. 16 ezerre, a lovasságét 6 ezerre növelni. Ebből a kontingensből minimum 4500 gyalogosra a sziléziai erősségekben (Glogau, Liegnitz, Neisse, Schweidnitz, Jagerndorf, Oppeln, Troppau stb.) volt szükség, ily módon a Lengyelországba szánt erő nagysága a szerződésileg kikötött 12 ezres kvótát meghaladta.111 Egyelőre viszont a segélyhad Sziléziából nem moccant ki. János Kázmér többszöri sürgetésére a neissei főhadiszállás mindig ugyanazt a választ ismételte: I. Lipót parancsa nélkül a lengyel határ átlépése tilos. Vajon miért késett a királyi parancs? Minden jel szerint azért, mert I. Lipót kivárta a Dánia hadbalépésére adott svéd ellenlépést. Károly Gusztáv már Breszt kapitulációja (május 23.) előtt kéthárom nappal értesült a kellemetlen hírről, a Bréma elleni dán támadásról. A kapituláció másnapján tartott haditanácson Rákóczi nemcsak Dánia hadbalépéséről, hanem Károly Gusztáv Dániába vonulásáról is értesült. A svéd király a I fejedelem megértésére apellált és azzal biztatta, hogy a Dánia elleni villámhadjárat után megint egyesítik hadaikat. Rákóczi támogatására Gusztáv király Stenbock I tábornagyot néhány ezer emberével hátrahagyta. Látszatra a svéd király emberségesen viselkedett a fejedelemmel szemben, valójában szó sincs erről. Károly Gusztáv attól rettegett, hogy az osztrákok a dánokkal Pomerániában egyesülnek I és a Brémánál harcoló seregének visszavonulási útját elvágják. Ezért hagyta Rá-I kóczi „segítségére" vissza Stenbockot!11 2 Károly Gusztáv politikai cselszövésére, 1 amellyel szövetségeseit egymás ellen uszította, példaként idézzük Hmelnyickijhez írott levelének részletét. A levél keltezése külön figyelmet érdemel, hiszen a svéderdélyi seregek egyesülése után három nappal — 1657. április 10-én — vetette papírra a Rzeczpospolita felosztásának újabb változatát. Egy olyan felosztási variáns került a hetmani kancelláriára, amely a kozák szíveket megdobogtatta. A svéd király a saját, lengyel-litván országrészek feltüntetésével a kozákokhoz kerülő részeket mintegy kijelölte. Egy pillanatig sem zavarta az a tény, hogy a Rákóczinak ígért területet, az egész Podlasiet, svéd uralom alattinak tüntesse fel, de a Frigyes Vilmosnak átengedett poznani és kaliszi vajdaságokból — ezen felosztás szerint — a Notée folyó mindkét partja Svédország tartozékaként volt feltüntetve. A közös svéd-kozák határvonalak a Dvina, a Nyugati-Bug és a Visztula folyókra támaszkodtak, legalábbis Károly Gusztáv elképzelésében.113 A fejedelem határozatlanságára, tanácstalanságára és döntésképtelenségére jellemző, hogy a Rákóczi-had a határozott céllal nyugat felé masírozó svéd sereget 111 Jerusalem E.: Die Teilnahme Österreichs am ersten nordischen Kriege bis zu Vertragen von Wehlau und Bromberg. 1655-1657. Wien, 1908. 14. /Die Teilnahme Österreichs/ 112 Pufendorf: von denen Thaten Carl Gustavs, Vierdtes Buch 292., Eckardt Opitz átvéve Carlson EE — Geschichte Schwedens Bd. IV Gotha, 1855. — közlését, Károly Gusztáv a dán hadjáratról 1657. május 21-én döntött. - Opitz: Österreich und Brandenburg 12. 113 Archív JUZR III/6. 222.
