Századok – 2000
TANULMÁNYOK - Gebei Sándor: II. Rákóczi György szerepe a Rzeczpospolita felosztási kísérletében 801
840 GEBEI SÁNDOR a Bug folyó mentén végig követte, majd Varsó értelmetlen felprédálásában vett részt. A Lengyelországból Pomeránia felé tartó svédek mindent, ami az útjukba került, felgyújtottak, felégettek. A Rákóczinál maradó Stenbock egységek sem viselkedtek másképpen. A kozákok és a magyarok méltó partnereknek bizonyultak a pusztításban (alles in Brand...gestecket).114 Június 13-án, amikor Károly Gusztáv csapatai Thorn (Torun) felé fordultak, a Rákóczi-had sorsa már megpecsételődött. Tudniillik, ezen a napon lépték át a magyar-cseh király segélyhadának első egységei a lengyel határt, 18-án Hatzfeld főparancsnok már az új főhadiszállására, a lengyel határ menti Tarnovitzba készülődött. Hatzfeldék (Spork, Montecuccoli, Souches, Weidlinger parancsnok-helyettesek) körözvényeikkel ország-világ tudtára adták, hogy a segélyhadak Lengyelország megsegítésére és védelmére érkeztek, a svéd, erdélyi, kozák hadak Lengyelországból való kiűzésének céljából. „Magyarország, Csehország királya, Ausztria főhercege" a svéd király lengyelországi kegyetlenkedését nem tűrhette tovább, a vesztfáliai béke veszélyeztetését nem nézhette tétlenül - hangoztatja I. Lipót univerzáléja. Károly Gusztáv háborús elképzeléseit mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a mainzi (katolikus) és a szász (protestáns) választófejedelmek bevonásával közvetített megbékélést a svéd király visszautasította, sőt Szilézia elszakításán mesterkedett (Einfall von den Schwedischen Trouppen in Unser Land Schlesien erfolgt waren). Ennek a fenyegetésnek elhárításához 30-40 ezer katonát kellett készen- 1 létben tartani. Amikor pedig Rákóczival szövetkezett, a háború lángját (die Krieges Flammen) még közelebb, Magyarország felé irányította, a magyar király országára támadást készített elő (anzufallen). A háború mihamarabbi befejezése érdekében a magyar-cseh király és a lengyel király fegyvereiket egyesítették.115 Károly Gusztáv északra vonulásával és Stenbock svéd tábornok június 22-i | elválásával Rákóczi György végképp reménytelen helyzetbe került. Czarniecki egy- . ségei szüntelenül zaklatták az Erdélybe hazavágyókat, a Krakkó, Breszt, Varsó | váraival rendelkező fejedelem ütközetre egyáltalán nem gondolt. Még mindig tekintélyes seregével — 30 ezret maghaladónak mondják a lengyel források — csak a menekülésre, illetve a megmenekülésre összpontosított. Nagyon hiányzott az a kb. egy hónapnyi elvesztegetett idő, amely a breszti haditanács és a június 20. körüli időpont között értelmetlenül elfolyt. Nem lehet eléggé csodálkozni azon, hogy Rákóczi tanácsadói, elsősorban Kemény János és Mikes Mihály, döntő pillanatokban a fejedelmi baklövésekhez szó nélkül asszisztáltak. Johann Girardin — I. Lipót rezidense János Kázmér mellett — 1657. június 29-i Bécsbe írott jelentésében már az áll, hogy Rákóczi György mind az öt lengyel hadvezérhez békekötést ajánló levéllel fordult, („cum litteris ad quinque campi Duces... ad profatum Czarneskium, Pototzkium, Lubomirskium, Sappiam (Sapieha - G.S.) et Gonczewskium (Gonsewski - G.S.)... ad pacis tractatus amice inuitat,...") A „kibékülés és a régi barátság" visszanyeréséért a lengyel koronáról való lemondását, seregének kivonását, a megszállva tartott várak visszaadását kínálta fel. Ugyanebben a levélben az az információ is szerepel, hogy Garnier ezredes (Hatzfeld lovassági 114 Pufendorf: von denen Thaten Carl Gustavs, Vierdtes Buch 294. 115 HHuStArchív, Bécs, Polonica 70 I., cs. 36., f. 7-8.
