Századok – 2000
TANULMÁNYOK - Gebei Sándor: II. Rákóczi György szerepe a Rzeczpospolita felosztási kísérletében 801
838 GEBEI SÁNDOR május 27-én Bécsben keltezett véd- és dacszövetségben I. Lipót király és János Kázmér „országaik és királyságaik biztonsága érdekében", a lengyelországi béke helyreállításáért (pro restauranda pace in Polonia) egyesítik erőiket anélkül, hogy a münsteri és az osnabrücki békétől elállnának (a pace monasteriensi et osnabrugensi recedere). A decemberi szerződésben rögzített 4 ezer katona helyett megnövelt létszámú és saját felszereléssel ellátott sereg vonul a lengyel király és a köztársaság támogatására az uralkodók által konkretizált időben és helyre. A segélyhad felszerelésének kiegészítésére a lengyel király 500 ezer rajnai forintot fizet, a lengyelországi hadakozás költségeihez évente 300 ezer rajnai forinttal járul hozzá. Téli szállást biztosítanak a Sziléziából érkező segélyhadnak. I. Lipót azt is kikötötte, hogy a hadi helyzettől függően a lengyel várak és erősségek kötelesek befogadni katonáit, sőt biztonságuk fokozására két később megnevezett városban osztrák garnizonok létesülhettek. A szövetségi szerződéshez más, svédellenes ország, plusz a svédbarát Brandenburg is csatlakozhatott. Rámutattak a szerződő felek név szerint is azokra az országokra, amelyeket szívesen látnának a csatlakozók között. A „cum Cosacorum Duce Chmielnicio,... cum Ser-mo Magno Duce Moscoviae..." tárgyalni, Dánia királyát „a közös biztonságért létrehozott fegyverszövetségbe" (in societatem armorum) invitálni kell. Hasonlójellegű tárgyalásokat a különböző német fejedelmekkel is szükséges kezdeményezni.108 A fenti megállapodást konvencióval egészítették ki. Itt fektették le írásban 1 azt, hogy osztrák helyőrségek Krakkóban és Poznanban létesülnek, valamint azt, hogy Lengyelország milyen feltételekkel engedte át a wieliczkai és a bochniai sóbányák üzemeltetését és jövedelmét I. Lipótnak. A separata conventio 14. pontja az érvényesség határidejét „a szövetség szórói-szóra való beteljesüléséig" tolta ki.109 Nem a lengyel-osztrák szerződés részeként, hanem „sima" mellékletként \ csatolták az iratokhoz a lengyel főmegbízott, Boguslaw Leszczynski ünnepélyes < fogadalmát. A lengyel kincstárnok János Kázmér és a szenátorok nevében köte- ; lezte magát arra, hogy János Kázmér halála után a Habsburg-házból (ex domo Augustissima Austriaca) azt a személyt, akit „a Magyar király a Köztársaságnak ajánl" (a Ser-mo Rege Hungáriáé Reipublicae commendabitur), a szabad királyválasztáskor előterjesztik királyjelöltnek és a többi jelölttel szemben őt támogatják.110 Nincs itt semmi tévedés, egyidejűleg három helyen is „eladásra" került a lengyel korona. Az orosz cár 1654-55. évi hadi sikereit Vilnoban a lengyel királyi címmel fékezték le, Rákóczi György lengyel koronával való hitegetése éppen az ellenkező hatást érte el, az erdélyi fejedelem a becsapottság érzésétől vezérelve, rátört Lengyelországra. Bécsben a Habsburgok lengyel trónra kerülése, mint a szövetségkötés kritériuma, nem játszott szerepet, mivel Bécset a nagyhatalmi politizálás, a protestáns Svédország hatalmi túlsúlyának és fenyegető következményeinek a felszámolása kényszerítette — a lengyel és a svéd történetírásban hasz-108 HHuStArchív, Bécs, Urkundenreihe, Repertórium I., XIV/1., Bd. 11.; Nyomtatásban: Traktaty polsko-austriackie 38-43.; Dnyevnyik Gordona 113-114. 109 . HHuStArchív, Bécs, Urkundenreihe, Repertórium I., XIV/1., Bd. 11., Traktaty polsko-austriackie 44-45. ,46-49. 110 Traktaty polsko-austriackie 50-52.
