Századok – 2000

TANULMÁNYOK - Gebei Sándor: II. Rákóczi György szerepe a Rzeczpospolita felosztási kísérletében 801

II. RÁKÓCZI GYÖRGY LENGYEL POLITIKÁJA 833 Rákóczi megnyugtatása érdekében hivatkozzanak a szokásra, vagyis arra, hogy a miniszterek által letárgyalt ügyek áttekintése, jóváhagyása mindig az uralkodók jogköre volt és maradt. Igen rövid időn belül Svédország is ratifikálja a szerződést (nec diu).

97 December 6-án Radnóton aláírásra került az a svéd-erdélyi szerződés, amely Lengyelországot öt részesedő fél (Svédország, Brandenburg, Erdély, Zaporozsjei Had, Litvánia) között felosztotta,98 Tévedés lenne azt gondolni, hogy Rákóczit a diplomáciai ügyekben és szokásokban való tájékozatlansága vagy járatlansága vezette a biztosítékok nélküli lengyel hadi vállalkozásba. Nagyon is jól értette a nemzetközi szerződések koreográfiáját. Addig egy tapodtat sem mozdult indulásra kész hadával, amíg Bogdan Hmelnyickij, a Zaporozsjei Had hetmanja parancsnoki karával együtt a Rákóczi által megkívánt formula szerint fel nem esküdött a szeptember 7-i szövetségi , szerződés betartására. Nem tett mást, mint szigorúan ragaszkodott a szerződéskötés betűjéhez. Károly Gusztávval szemben ilyen lépésre nem szánta el magát, sőt, maga siettette a kedvezőtlen időjárás ellenére is a téli hadjárat megindítását. Láthatóan nem egyforma mértékkel mért. Hmelnyickijben csak a campiductort, a hadvezért, a katonát ismerte el, politikusnak, országvezetőnek, egyenrangú politikai (tárgyaló)partnernek nem fogadta el. Károly Gusztávra felnézett, a fejedel-1 mi és a királyi méltóság minőségi különbségét érzékelte, a királyi adott szó meg• másíthatatlanságában vakon hitt. Ezt a súlyos hibáját és tévedését még súlyosabbal tetézte! Azzal tudniillik, hogy Csigirin politikai szándékait a Zaporozsjei Had szövetségbe hívásakor egyáltalán nem tisztázta. A gyulafehérvári paktum Rákóczinak a Vorös-Rusz Ukrajnához való csatolása fejében 20 ezer kozákot garantált a lengyelországi harcokhoz. ( Rákóczi ezzel a segélyhaddal a lengyel trónra szeretett volna kerülni, viszont a kozákok a területi juttatást és a tárgyalás alatt álló svéd-erdélyi, svéd-kozák újabb I felosztási terveket alapvetően másképpen értelmezték. Ok Lengyelország maradék nélküli feldarabolására szerződtek. Csigirinben a lehető legegyszerűbb, de a legdrasztikusabb politikai „koncepció" született Lengyelország jövőjéről: végérvényesen ki kell iktatni az államok sorából. „A Rakoce b vengerszkomu takzse i jemu szvejszkomu na Korunye polszkoj nye büty i koroljom polszkim nye imjanovatszja, a sznyesztyi b Koruna vszja, a gorodü za promüszl vojszkovoj pogyelity po szebje, komu gde szrucsnyeje.... A ucsinyityi b tak, cstob Koruna polszkaja и Rakocü i и szvejszkovo v titlah nye imjanovalasz, tak bü ucsinyity, budto Koruna polszkaja i nye büvala" ("Se a magyar Rákóczi, se a svéd (király - G.S.) a lengyel Koronában (lengyel királyként) ne legyen, lengyel királynak ne nevezzék magukat, az egész Koronát el kell tüntetni, a városokat hadizsákmányként egymás között felosztani, kinek hol előnyösebb. Úgy kell elrendezni (a dolgokat), hogy a lengyel Korona se 97 Uo. 185., Pufendorf: von denen Thaten Carl Gustavs, Drittes Buch 227. 98

Grondski: História belli 358.; Velicsko: Letopisz 273-274.; Kosztomarov N. /.: Bogdan Hmelnyickij „Russzkaja isztoricseszkaja bibliotheca XII." Ternopol, 1889. 39.; Pavliscsev N. I.: Szocsinyenyija II. Polszkaja anarchija pri Jane Kazimire i vojna za Ukrainu csaszty II. SPB., 1878. 199. Szilágyi S.: II. Rákóczy György. Budapest., 1891. 170., Uő: Első szövetkezés Lengyelország felosztására 1656-ban 326. - Radziwill országát nem említi Szilágyi S.