Századok – 2000
TANULMÁNYOK - Gebei Sándor: II. Rákóczi György szerepe a Rzeczpospolita felosztási kísérletében 801
II. RÁKÓCZI GYÖRGY LENGYEL POLITIKÁJA 825 körzetek déli vonalát követné. Rákóczi ezekkel az új szerzeményekkel teljhatalommal rendelkezhet, akár örökítheti is (Supradicti... districtus cum suis appertinentiis possunt accrescere et assignari principi Transylvaniae jure summae et independentis potestatis, eoque haereditario.), sőt kiválaszthatja magának azt az új titulust is,ami a legjobban tetszik neki, habár a halicsi (= galíciai) nagyfejedelem titulus felvételét kellene szorgalmazni - olvashatjuk a követutasításban (existimare titulum et qualitatem magni ducis Haliciae). Podólia felosztásától sem zárkózott el Károly Gusztáv, de erről külön tárgyaláson hozzanak döntést Rákóczi javaslatai alapján.72 A követutasítás a meggyőzés módozataira is kitér, hiszen II. Rákóczi György „kegyeit" a lengyelekkel szemben kellett elnyerni. Sternbach és Welling a Svédországgal létesítendő fegyverszövetség előnyein kívül a protestáns érdekek lengyelországi csorbulását, Erdély protestáns hatalmakhoz való (Anglia, Hollandia, Svédország) csatlakozási lehetőségét, a Rákóczi-ház jelentőségének emelkedését stb. hangsúlyozta. Eszköztárukból nem hiányzott a megvesztegetés sem. Ugyanis a fejedelem bizalmi emberét, Kemény Jánost a szerződés tető alá hozásáért komoly honoráriummal kecsegtették. A szambori prefektusság mellé a svéd követek évi 5 ezer birodalmi tallért (a krakkói sójövedelmekből) és 300 hordó magyar bor vámmentes importját ígérték (trecenta dolia vini Hungarici sine nullo vectigali).73 I Károly Gusztáv gyors eredményre számított, ezért delegátusai a szerződés ^ tervezetét is magukkal vitték Erdélybe. Svédország és Erdély katonai szövetsége „János Kázmér lengyel király és utódai ellenében" köttetik meg és a lengyel háború befejezéséig, illetve a szövetségesek egyetértésével kötött, közös békekötéséig marad érvényben. Svédország és az Erdélyi Fejedelemség uralkodója külön-külön állják a harcot, a fejedelem a paktum értelmében (occupet partes sibi in Polonia) okkupálja a lengyel területeket. Kétezer erdélyi katona svéd szolgálatba kerül át, 2-3 ezer katona magyarországi és erdélyi toborzására engedélyt kap Svédország. Ha a hadakozás úgy kivánná, „ex communi consensu" egyesítik a két hadsereget a svéd király főparancsnoksága alatt. Ha a szerződéshez valamilyen ok folytán kiegészítés kívánkozna, mindkét fél megbízottai kezdeményezhetik a külön tárgyalásokat.74 Alaposan felborult a politikai konstelláció 1656 júliusában, amikor is Rákóczi követe, Mednyánszky Jónás Karoly Gusztávnak a nowodwori táborban (a Visztula - Narew összefolyásánál) egy teljesen figyelmen kívül hagyott problémát vetett fel: Hogyan fogadná király őfelsége azt hírt, ha az erdélyi fejedelmet lengyel királlyá választanák a rendek?7 5 - kérdezte Mednyánszky. Az érdeklődésből legalább három következtetés azonnal adódott: 1. a lengyel diplomácia bizonyosan ilyen javaslattal élt Rákóczinál, márpedig a korona-ajánlat messze felülmúlja a svéd kínálatot, 2. Rákóczi Györgyben a lengyel korona megszerzésének gondolata nyilvánvalóan már megfogant, a lengyel-svéd licitálásból a számára előnyösebbet fogadja el, 3. Károly Gusztáv 1655-ös királyválasztási ku-72 Uo„ Szilágyi: Erdély II. k. Budapest, 1891. 137., 141. 73 Szilágyi: Erdély II. k. 140. 74 Uo. 140-141. 75 Uo. 142.
