Századok – 2000
TANULMÁNYOK - Gebei Sándor: II. Rákóczi György szerepe a Rzeczpospolita felosztási kísérletében 801
826 GEBEI SÁNDOR darca másnak esetleg Rákóczinak is, utat nyit a lengyel trónhoz. A július 3/13-án beadott erdélyi kérdésre három nap múlva megszületett a válasz. Ez idő alatt a svéd király alaposan meghányta-vetette magában a dolgokat. A lengyel trónról egyértelműen lemondani még nem szándékozott, hiszen lengyelországi adományozásai egy leendő király cselekedeteinek minősültek, ugyanakkor Rákóczi Györgyöt sem taszíthatta el magától, mert a hadi helyzet egy újabb hadviselő fél beavatkozását nem engedte meg. Július 16-án kelt kiegészítő követutasítását gyorsfutárral továbbíttatta Erdélybe, hogy meghatalmazottai az új szituációhoz igazodhassanak. Az instrukció úgy szólt, hogy ha a tárgyalásokon szóba hoznák a fejedelem lengyel királlyá választását (si forte a celsissimo principe Transylvaniae... injiciatur de ejus electione in regem Poloniae) nem szabad elutasítani a kérést, de feltétlenül Svédországgal és Brandenburggal együtt, egyidejűleg konzultálnia kell (simul consulatur) ,76 Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy János Kázmér követutasítása alapján is betekintést nyerhetünk a kulisszák mögé. Személyi titkára, Mikolaj Prazmowski a megfelelő időben, a lengyelek győzelme után (Warka) nagyon vonzó kilátásokkal kecsegtette Rákóczit. A svédek elleni segítségért — akár katonai, akár anyagi — Rákóczi fiát királlyá választják Lengyelországban, de koronázására csak János Kázmér halála után kerülhetne sor. Az ifjú Rákóczinak vallását kato- 1 likusra kell módosítania, a királyi udvarban kell élnie, hogy a lengyel szokásokat ( elsajátítsa. A választott király mellett a hivatalokat csak lengyelekkel szabad betölteni. János Kázmér és felesége kész Rákóczi Ferencet fiukká fogadni. Ameny- 1 nyiben a fejedelem maga szeretne a trónra ülni — hangzik az instrukció —, le kell beszélni erről az ötletéről. Protestáns uralkodót semmiképpen nem választhatnak a katolikus ország élére, de ha — feltételezve a lehetetlent — ez bekövet- ( kezne, Rákóczi György nem léphetne Lengyelország földjére, hiszen a legitim ki- , rály él. Hadseregét se vezethetné személyesen a svédek ellen, azt alvezéreire kell bíznia. Maximum, amit elérhet Rákóczi György, az a rex electus cím Lengyelországon kívül.7 7 Talán nem tévedünk, ha azt állítjuk, hogy éppen ez a csapdaszerű — kapni, de nem adni elvet követő — lengyel ajánlat keltette fel Rákóczi György korona iránti érdeklődését, mivel a koronával folytatott „üzletelés" nem lehet más, mint az ország gyengeségének a megnyilvánulása. Talán ekkor érlelődött meg benne igazán az az elhatározás, hogy az erős félnél, azaz Károly Gusztávnál puhatolózzon a kényes ügyről. Úgy tűnhetett fel Rákóczinak, hogy a koronáról egyezkedni nem a lengyel, hanem a svéd királlyal lehet és kell. (Mednyánszky követjárása). Tárgyalási pozíciója rövid időn belül, 1656 júliusától szeptemberre, ugrásszerűen javult. Egyfelől azért, mert a brandenburgi választófejedelem egyre elégedetleneb-76 Uo. 77 Zserela t. XII. 373., Kubala: Wojna szwecka 310-311., Walewski A. másképpen jeleníti meg az eseményeket. Az ő verziója szerint János Kázmér maga ajánlotta fel a koronát Rákóczi Györgynek, de kikötötte, hogy az életében királynak megválasztott Rákóczit csak halála után szabad megkoronázni. Ha Rákóczi György halálozna el hamarabb, akkor Rákóczi fia, Ferenc lépne a lengyel trónra. - Walewski A.: Historya wyzwolenia Polski za panowania Jana Kazimierza (1655-1660) t. II. Krakow, 1868. 3. /Historya wyzwolenia/
