Századok – 2000
TANULMÁNYOK - Gebei Sándor: II. Rákóczi György szerepe a Rzeczpospolita felosztási kísérletében 801
822 GEBEI SÁNDOR telezte Svédországot arra, hogy a szóban forgó területeket semmilyen ürüggyel nem kebelezheti be a senior. A senior-váltáson túlmenően, ez a védelmi hűbéri szerződés a katonai együttműködés feltételeit is szabályozta. Védekező háború esetén Brandenburg 4 ezer katonával, Svédország 6 ezer katonával segíti szövetségesét bárhol, akár Poroszországban, akár Brandenburgban mutatkozna rá szükség. A brandenburgi katonaságot a svéd király csak a lengyel király elleni háborújában alkalmazhatta saját parancsnoksága alatt, az orosz cárral és a kurlandi herceggel szemben nem. Jellemző a „bizalomra" és árulkodó a svédek nehéz helyzetére az a kitétel, ahol konkrétan megnevezik a brandenburgi had bevetési területeit. Eszerint, Pomerániában, Kasubiában, Kujáviában (a Visztula bal partján a Notée folyóig terjedő terület), Nagy- és Kis-Lengyelországban, Mazuriában (a Mazuri-tavak vidékén), Podlasieban (fordításban Erdőalján, a Bug folyótól északra a Narew folyó felső folyásáig), a piocki és a dobrzyni körzetekben, a belzi, a chehni, a Rusz (lvovi) vajdaságokban, a kurlandi Semigalliában (Dvinaburg és környéke) és Samogitiában (= Zmudz = Zsemajtija, ma Litvániában) harcolhattak a brandenburgi egységek. A svéd király a választófejedelem országaiban utánpótlását feltölthette, katonákat toborozhatott.61 Az egyébként 23 pontból álló szerződés 9. pontja részletesen foglalkozik a kikötők használatával. A svéd király és alattvalóinak tulajdonában lévő kereskedelmi hajók szabadon befuthattak a porosz kikötőkbe, használhatták annak be-1 rendezéseit, szabadon tartózkodhattak a kikötőkben, akadálytalanul távozhattak onnan. Egyetlen feltétele volt a be- és kifutásnak, a vámok és a kikötői illetékek lefizetése. A hadihajók nem vámkötelesek (non utentur), de csak a kikötői parancsnok értesítése után vethettek horgonyt. Amennyiben a hadihajók veszélybe kerülnének, a partmenti erődítmények kötelesek segítem a bajbajutottaknak. Egyébként, csak „a porosz Herceg kormányzójának engedélyével" tartózkodhattak svéd Í matrózok porosz szárazföldön.6 2 A marienburgi szerződéshez egy titkos paktum is járult, amely ugyancsak a lengyel területekkel való üzletelést bizonyítja. Károly Gusztáv vier Woywodschafften in Gross-Polen Kaiisch, Posen, Laussiz, Siradien mit dem Wielunischen Kraisse (Nagy-Lengyelország négy vajdaságát, a kaliszit, a poznahit, a lausitzit, a sieradzit a wieluni körzettel együtt) als ein souverainer Herr ins künftige besitzen sollte (mint szuverén uralkodó birtokolja.)63 Ez a területi gyarapodás mégsem volt igazán Frigyes Vilmos kedvére való, ő Poroszország szuverenitásában reménykedett, ezt pedig sem a lengyelek, sem a svédek nem támogatták, legalábbis az adott politikai szituációban nem. A nagylengyelországi vajdaságok „önzetlen" átengedése is elegendő volt ahhoz, hogy Svédország elérje a célját, hiszen az okkupáció révén Brandenburg a svéd-lengyel 61 Samuelis de Pufendorf: De rebus gestis Friderici Wilhelmi Magni, Electoris Brandenburgiéi, commentariorum. Libri novendecira. Berolini, MDCLXXXXV 298-301. /Pufendorf: De rebus gestis Friderici Wilhelmi/; Pufendorf Samuel: Sieben Büchern von denen Thaten Carl Gustavs Königs in Schweden. Nürnberg, MDCXCVII. Drittes Buch 171-172. /Pufendorf: von denen Thaten Carl Gustavs/; Dnyevnyik Gordona 84.; Archív JUZR III/6. 123. 62 Pufendorf: De rebus gestis Friderici Wilhelmi 299. 63 Pufendorf: von denen Thaten Carl Gustavs, Drittes Buch 172., Gordon csak három vajdaságról — poznani, kaliszi, sieradzi — beszél. - Dnyevnyik Gordona 84.
