Századok – 2000

TANULMÁNYOK - Gebei Sándor: II. Rákóczi György szerepe a Rzeczpospolita felosztási kísérletében 801

II. RÁKÓCZI GYÖRGY LENGYEL POLITIKÁJA 823 háborúnak aktív résztvevője lett. A svéd-brandenburgi szerződés meghiúsításáért munkálkodó császári követ, Franz Paul von Lisola találóan jegyezte meg: Károly Gusztáv már megosztozott a medve bőrén, de a medvét még nem terítették le (Der Schwedenkönig teilte so, mit dem Kurfürsten vorzeitig das Fell des Bären, den er noch nicht vollständig gebändigt hatte).64 Ugyanezt a taktikai fogást alkalmazta Károly Gusztáv II. Rákóczi Györgynél is. Már 1655 tavaszától a svéd-erdélyi diplomáciában szokatlan aktivitás mutatkozott. II. Rákóczi György Svédország bécsi képviselőinek (Heinrich Stayger, Dietrich Kleihe) közvetítésével65

, valamint Schaum Konstantin erdélyi követ stockholmi látogatásával indult be a diplomáciai gépezet.66

Sebessi Ferenc és Jakabfalvi Miklós a svédek 1655-ös lengyel diadalmenetének befejezése után, 1656 telén keresték fel Károly Gusztávot Poroszországban. A „poroszországi Sesilbeilban" és , a különböző lengyelországi táborhelyeken folytatott tárgyalásokon az erdélyi fejedelem barátságát és támogatását ajánlották a svéd király figyelmébe. Hogy a kapcsolatfelvétel elmélyüljön és II. Rákóczi György őszinteségében se kételkedhessen a svéd király, a lengyel ajánlatokról Sebessi Ferenc részletesen beszámolt. Elmondta, hogy János Kázmér király országának „legjobb vajdaságát" ígérte (die allerbeste Woywodschafft angetragen) uralkodójának, ha Svédország ellen kato-1 náival segíti, de ha katonai együttműködésre nem vállalkozna, akkor az erdélyiek lengyel zsoldba való toborzását kérte engedélyezni. A katonai támogatás elnyerésére tett javaslatok nem nyerték meg, de nem is nyerhették meg a gyulafehérvári udvar tetszését, mert Erdélyben a protestáns országok összefogásával, koalíció kötésével számoltak éppúgy, mint annak idején. (Utalás a 30 éves háborúban létrejött svéd-erdélyi kapcsolatokra.) Károly Gusztáv az erdélyi fejedelem békeköz( vetítésre vonatkozó ajánlkozását köszönettel elhárította. A szóbahozott szepességi I tizenhárom város (Tredecem Civitates in comitatu Scepusiensi) további sorsának ! alakulásáról halogató és kitérő választ adott.6

7 Kétségtelen, hogy a Sebessi-Jakabfalvi-misszió a svéd király és a fejedelem közötti diplomáciai kontaktust rendszeressé tette, de közelebbről szemügyre véve a misszió tevékenységét, kételyeinket nem hallgathatjuk el. Károly Gusztáv jóindulatának elnyeréséért tényleg ki kellett szolgáltatni a lengyel bizalmas információkat? Ha tetszik, Rákóczi György csak a lengyelek beárulásával biztosíthatta magának Károly Gusztáv rokonszenvét? Vajon, helyes taktikai lépés volt a lengyel király területi engedményét szóba hozni? Vagy éppen így akarta Rákóczi a győztes svéd tudomására adni területi aspirációit? Vajon, hogyan képzelte Rákóczi a szepességi városok visszaszerzését? Károly Gusztáv, mint leendő lengyel király Erdély kinyilvánított semlegességéért visszaszolgáltatja a kérdéses városokat? De kinek? Az erdélyi fejedelemnek? Ez lehetetlen, hiszen a magyar királyt illette a zálogból kiengedett terület. Vagy merészebb politikai kombináció fogant meg Rákóczi fe-64 Neuber: Der schwedisch-polnische Krieg 23. 65

Heckenast G.: Bécsi svéd követjelentések Magyarországról, 1652-1662 Történelmi Szemle 1983/2. sz. 206-209. 66

EOE XI. k. 208-223., Monumenta Hungáriáé Historica. Diplomataria. XXIII. k. (Szerk.: Szilágyi S.) Budapest, 1874. 275-276. /MHHD/ 67

EOE XI. k. 227-229., MHHD XXIII. k. 290-292.; Pufendorf: von denen Thaten Carl Gustavs, Drittes Buch 222.