Századok – 2000
TANULMÁNYOK - Pálosfalvi Tamás: Cilleiek és Tallóciak: küzdelem Szlavóniáért (1440-1448) 45
CILLEIEK ÉS TALLÓCIAK KÜZDELME SZLAVÓNIÁÉRT. 79 elindulását, nem tartozik a jelen tanulmány témájához. Az mindenesetre bizonyos, hogy Rozgonyi püspök és Tallóci Matkó bán halála súlyos csapást mért az egykori Ulászló-pártra, és mivel, mint látni fogjuk, a két vajda, Újlaki és Hunyadi egyre nyilvánvalóbban a saját pecsenyéjét sütögette, úgy tűnt, hogy a gyermek László hívei kerekednek felül. Ez a követség összetételében is meglátszott: Szécsi érsek, Giskra és Garai László, immár újra macsói bán, egyértelműen László hívei voltak, s az öntörvényű Újlaki mellett csupán Marcali Imre képviselte a valamikori U-lászló pártot. A magyar követek első csoportja szeptemberben érkezett Bécsbe, ugyanakkor, amikor a jelek szerint Ciliéi Ulrik is elhagyta Szlavóniát, és (szeptember 21. előtt) visszatért Ciliibe.20 0 A Frigyessel folytatott tárgyalások fordulatainak részletes ismertetésére, amelyeket jórészt Aeneas Silvius levelein keresztül ismerünk, itt most nincs módunk.20 1 Mindenképpen ki kell viszont térnünk arra a szerepre, amelyet Ciliéi Ulrik játszott az alkudozások folyamán. A jólértesült Aeneas egyértelműen azt állítja, hogy Ciliéi a tárgyalások miatt érkezett Bécsbe,20 2 de azt nem tudjuk, hogy saját elhatározásából, a magyar követek, vagy Frigyes hívására. Cilleinek mindenképpen érdekében állt a megegyezés, mert őt biztosan kedvezőtlenül érintette volna, ha a magyar rendek a rokona helyett mást választanak királlyá. Frigyes hajthatatlansága pedig elkerülhetetlenül ebbe az irányba taszította a magyarokat. Ulrik gróf a jelek szerint akkor lépett közbe, amikor a magyar követek október 13-án megismerték Frigyes király abszurd feltételeit,20 3 amelyeket még a gyermek László őszinte hívei sem fogadhattak el. Ekkor Ciliéi és Schlick kancellár próbálták jobb belátásra bírni a magyar követeket, akik meglepő javaslattal álltak elő: László koronázása történjen az Újlaki hatalma alatt álló Fehérváron, melyet arra az időre átengednek Frigyesnek, majd a szertartás után a gyermekkirályt Frigyes magával viheti Hainburgba, s ezt a magyar urak mellett Ciliéi és Giskra garantálják. A szentkoronát viszont a magyar királyságot kormányzó vikáriusok őriznék, vagy, ha ez Frigyesnek nem felelne meg, Ciliéi Ulrik őrizetére bíznák.204 oklevéltára. Szerk.: Nagy Gy. I-II. Bp. 1887-1889. II. 366-67.), onnan Hunyadra ment tovább (Pesty Frigyes: Krassó vármegye története. III. к. Oklevéltár. Kiadja Krassó-Szörény vármegye közönsége. Bp. 1882., ill. DL 29480.), majd Nagycsűrre (Urkundenbuch zur Geschichte der Deutschen in Siebenbürgen. Bearbeitet von E Zimmermann, C. Werner, G. Müller, G. Gündisch. I-VII. Hermannstadt, Bukarest 1892-1991. — a továbbiakban: ZW — V 158.) 200 Tkalcic közölte Ciliéi Ulrik szlavón bán egy mandátumát, melynek dátumából csak a hónap és a nap látszik (Monumenta II. 209.). Az oklevélben a bán vicebánjait és körösi ispánjait, Bikszádi Györgyöt és Ciráki Tamást utasítja egy ügy kivizsgálására, mivel б „aliis multum arduis pro nunc occupati negociis et peragendis" nem tud vele érdemben foglalkozni. Tkalcic a levelet feltételesen 1450-re datálta, de az biztosan 1445-ben kelt, mivel a szóban forgó vicebánok egyébként csak 1445. október 8-tól 1446. január 22-ig szerepelnek együtt. (Engel P.: Archontológia I. 21.). A Ciliéi által emlegetett sürgős tennivalók pedig egyértelműen a bécsi tárgyalásokkal álltak kapcsolatban. 201 A tárgyalások menetét részletesen ismerteti Teleki J.: Hunyadiak kora I. 481-489., s elbeszélése ma is kitűnően felhasználható. 202 „propter huiusmodi tractatus advenerat" (FRA 11/61. 577.) Október 4-én már biztosan Bécsben van (Rosenberg III. 1445-1448. V Praze 1937. 49.). 203 László király a koronázás után a szentkoronával együtt kerüljön vissza Frigyes hatalmába, s a magyarok adják át Frigyesnek Pozsony városát, ahol majd a gyermekkirály székel, természetesen a római király felügyelete alatt. Teleki J.\ Okmánytár 174-177. 204 FRA 11/62. 577.
