Századok – 2000
TANULMÁNYOK - Pálosfalvi Tamás: Cilleiek és Tallóciak: küzdelem Szlavóniáért (1440-1448) 45
80 PÁLOSFALVI TAMÁS Nem tudni, kiben merült fel az ötlet, hogy a koronát Ciliéi Ulrikra bízzák, de az eleve hamvába holt. A László-párti bárók soha nem tudták volna elérni a rendeknél, hogy a koronát Frigyes helyett egy másik idegenre bízzák. Abban a javaslatban viszont volt ráció, hogy a szentkoronával megkoronázott gyermekkirályt Frigyes őrizze, magát a diadémot viszont a magyar vikáriusok, imígyen mintegy kölcsönösen ellenőrizve egymást László király nagykorúságáig. Ez a megoldás Cilleinek sem lehetett ellenére, hiszen ő csak hasznot húzhatott abból, ha Magyarországot egy bárói tanács vezeti, amelynek tagjai adott esetben kijátszhatók egymás ellen. Hogy ennek a megoldásnak milyen visszhangja lett volna az országgyűlésen, nem tudjuk, mert Frigyes hajthatatlansága, aki ragaszkodott a királyhoz és a koronához is, minden kompromisszumot meghiúsított. Ugyanakkor lehetetlen nem összefüggést látni a javaslat és általában Ciliéi közvetítése, illetve az avval egyidőben megkötött Cillei-Újlaki örökösödési szerződés között.20 5 Ha a szerződés szövegét figyelmesen szemügyre vesszük, nyilvánvalóvá válik, hogy abból igazán csak Újlakinak származhatott haszna, a Cilleieknek nem. Bár Újlaki a Nyitra megyei birtoktest kivételével szinte valamennyi magyarországi birtokát belefoglalta a szerződésbe, ezek között olyan várak is voltak, amelyeket csupán tisztségül bírt (Szeged, Görgény, Déva), és olyanok is, amelyekre más családok is igényt tartottak (Kaposújvár, Tamási). A várak és más birtokok ráadásul egymástól távol, Erdélytől egészen Körös megyéig elszórva feküdtek. A Cilleiek viszont kilenc, egy tömbben fekvő zagorjei várukat kötötték le, kiegészítve a Körös megyei Kővárral és a hozzá tartozó Kapronca várossal. A szerződés idejében fennálló körülmények ismeretében azt kell mondanunk, hogy Újlaki jó üzletet csinált. Miklós vajda ekkor a harmincas évei elején járó, még mindig fiatal ember. Ciliéi ezzel szemben 1444-ben a második fiát, Hermannt is eltemette, s már csak a lánya, Erzsébet élt.206 Márpedig a szerződés azt mondta ki, hogy az fiúutód hiányában lép érvénybe. Egyáltalán nem tűnhetett tehát az elérhetetlen távolban felsejlő ábrándnak, hogy a zagorjei várak előbb-vagy utóbb tényleg Újlakira szállnak. Ulrik gróf ugyanakkor, mint a gyermekkirály rokona, Szlavónián messze túlmutató politikai terveket dédelgetett, s ezek megvalósításához első lépésben szüksége volt a vajda támogatására. Hosszú távon ez László király uralmának elismerését jelentette, s ennyiben a szerződés az egész László-párt érdekeit szolgálta. Rövid távon viszont azt volt hivatva biztosítani, hogy a vajda semleges marad abban a háborúban, amelyre Ciliéi Ulrik már minden bizonnyal elszánta magát, s melynek célja a Tallóciak végleges kiverése volt Szlavóniából. A szlavóniai háború eseményeinek rekonstruálása meglehetősen nehéz, mivel többségében későbbi oklevelek és más dokumentumok segítségével vagyunk kénytelenek a feladatot elvégezni, s távolról sem biztos, hogy teljes sikerrel. Legfontosabb forrásunk az alábbiakban bővebben tárgyalandó békeszerződés-tervezet,207 amely viszont csak az 1447 elejére kialakult állapotokat tükrözi, azt nem, 205 HHStA, Archiv Erdődy, D 11079. Az oklevél fénymásolatának átengedéséért Engel Pálnak tartozom köszönettel. Frigyes király első felelete a magyar követek számára október 13-án kelt, a szerződés két nappal később, október 15-én. 206 Krones: Chronik 93. 207 DL 37615. A szerződés datálását 1. lejjebb.
