Századok – 2000

TANULMÁNYOK - Gebei Sándor: II. Rákóczi György szerepe a Rzeczpospolita felosztási kísérletében 801

II. RÁKÓCZI GYÖRGY LENGYEL POLITIKÁJA 811 Az igazi, kiaknázható győzelmet a Dnyeper parti Mogiljov elfoglalása jelen­tette Alekszej Mihajlovics számára, mivel a város kézre kerítése után titulusában szerepeltethette a „Fehér-Oroszország egyeduralkodója" címet a „Nagy- és Kis-Oroszország egyeduralkodója" mellett,2 8 Szeptember 23-án a legnagyobb védrend­szerrel ellátott Szmolenszk, majd november vége felé az utolsó jelentős belorusz helység, a Dvina mentén fekvő Vityebszk tűzte ki a megadás fehér zászlaját. Az alattvalói hűséget fogadott városok, mind kivétel nélkül, azonnal terje­delmes kérvényt fogalmaztak Alekszej Mihajlovics cárhoz korábbi kiváltságaik megerősíttetése érdekében. Polock, Mogiljov, Vityebszk városainak privilegizálása a cár engedékenységét tükrözte, a beterjesztett kérelmeket némi változtatással jóváhagyta. Általában a magdeburgi városjogot élvező eddigi litván városok csor­bítatlanul megőrizték korábban szerzett kiváltságaikat: a választott magisztrátus irányíthatta a továbbiakban is a város életét, saját városi bíróságuk működhetett, csupán az egyháziak kerültek ki joghatóságuk alól, vámmentes kereskedelmet csak városukban folytathattak, évente kétszer — január 6-i, szeptember 8-i nyi­tónappal (Mogiljovban) — három-három hétig tartó országos vásárt tarthattak. Az ital kimérésének monopóliumához sem ragaszkodott ezeken a helyeken a cár, kikötése mindössze az volt, hogy a kocsmáltatási jogból származó bevételek a város védelmére fordítandók. Lemondott „Fehér-Oroszország ura" adományleve­lében a városiak külső katonaszolgálatáról, sőt megígérte azt is, hogy kozák gar­nizon nem létesülhet ezekben a városokban. A bizalom elnyerése céljából a tele­pülések általában három évi adómentességet kaptak. A nemesek megtarthatták előjogaikat, ha híven szolgálják új uralkodójukat. Hadiadót nem kellett fizetniük nemesi birtokuk után. Polock és Vityebszk városának a Dvina folyóhoz kapcsolódó speciális engedménye az lett, hogy a régebben lengyel király javára szedett jöve­delmeket (az átmenő forgalom tranzitdíjai, a halászóhelyek, a malmok után járó illetékek) a magisztrátus gyűjtötte össze saját díjbeszedői révén. Vallási ügyekben viszont könyörtelenül intézkedett Alekszej Mihajlovics. A görög katolikus temp­lomokat és kolostorokat kivétel nélkül a pravoszláv egyháznak adta át, szertar­tásaikat betilttatta. Annak ellenére, hogy a római katolikus templomokat bezá­ratta, a hívők „otthon énekelhettek". A papoknak és barátoknak, de a lutherá­nusoknak is, el kellett hagyniuk a városokat, ingóságaikkal együtt bántatlanul távozhattak.29 A Litván Nagyfejedelemség keleti részében = Belorussziában elért fényes sikerekkel ellentétben Ukrajnában nem a vártaknak megfelelően alakultak a dol­gok. Logikusnak az tünt, hogy itt roppant meg igazán a ljachok ereje, az igazi áttörés, az elháríthatatlan veszély innen leselkedik a Rzeczpospolitára. Hmelnyic­kij a beígért orosz csapatok megérkezése után sem vállalkozott a kitűzött straté­giai cél, Kamenyec-Podolszk ostromára. Igaz, hogy csapatait Belaja Cerkovhoz majd a prikázok emberveszteségeinek a feltüntetésével folytatódott. A nagykereskedők és kereskedők testületeinek /szotnyák/, majd az iparos telepek /szlobodák/ elnéptelenedéséről számolt be a kancellár. A Moszkva környékén dühöngő járvány /morovoje povetrije/ következményeiről - DAI t. III. 517-521. 28 Litopisz Szamovidca /Druge vipravlene sztereotipne vidannja/ Kijiv,1971. 69. 29 Russzko-belorusszkije szvjazi. Szbornyik dokumentov Minszk, Akagyemija Nauk BSzSzR, 1963. 302-303., 304-307., 311-315.

Next

/
Thumbnails
Contents