Századok – 2000
TANULMÁNYOK - Gebei Sándor: II. Rákóczi György szerepe a Rzeczpospolita felosztási kísérletében 801
810 GEBEI SÁNDOR Az ukrán front megerősítésére, azaz Hmelnyickij 40 ezres kozákhadával való egyesülésre 20 ezer orosz katona masírozott Kijevhez. Feladatuk kettős volt: egyrészt a krími tatárok valószínű támadásának elhárítása, akár Ukrajna, akár Oroszország ellen következne be, másrészt a legfontosabb lengyel végvár, a podóliai Kamenyec elfoglalása.2 4 Az ukrán fronttól távolabb eső, északi kozák ezredek, a nyezsini, a sztarodubi, a csernyigovi ezredek Ivan Zolotarenko megbízott hetman vezetésével a cári főerőkhöz csatlakoztak és az orosz parancsnokságnak alárendelve a belorusz hadjáratban működtek közre. Az „új elv szerinti háború" rövid időn belül látványos eredményeket hozott. A pravoszláv vallású nemesség és parasztság örömmel fogadta az orosz-kozák seregek közeledtét, a katolikusok pedig pánikszerűen Lengyelországba vagy Livóniába, Rigába menekültek. Jelentősebb ellenállásra csak néhány vár gondolhatott (Szmolenszk, Mogiljov, Polock, Vityebszk), amennyiben a litván hadakat sürgősen a veszélyeztetett körzetekbe vonják össze. Miután a várparancsnokok meggyőződtek arról, hogy a litván hetmanok, Janusz Radziwill és Korvin Gonsiewski képtelenek megbirkózni a mozgósítással, a magukra hagyott várak egymásután megadták magukat. Az első város, amely minden ellenállás nélkül 1654. június 4-én kapitulált az odaérkezett cári katonák előtt, Dorogobuzs volt. Egy hét múlva Nevel vára hódolt ugyancsak ostrom nélkül Seremetyev főparancsnok előtt. A vár védelméért felelős < német „von Deren" nemcsak hogy feladta az erősséget, hanem orosz szolgálatba jelentkezett, sőt a pravoszláv vallás felvételére is késznek mutatkozott. Átállását gazdagon magjutalmazta Alekszej Mihajlovics, az ezredesi kinevezés mellé orosz nemességet és birtokot adományozott von Derennek.25 Még ugyanebben a hónapban, 29-én a Dvina menti Polock nyitotta meg kapuit némi alkudozás után. Alekszej , Trubeckoj herceg csapatai viszont kemény harc árán jutottak a fontos Msztyiszlav , birtokába, „sok lengyel katona elesett és sokan fogságba estek".26 Kisebb jelentőségű helységek orosz és kozák kézre kerüléséről (Druja, Orsa, Gomel) ugyancsak értesítette a főhadiszállás Nyikon pátriárkát a pestistől szenvedő Moszkvában.27 24 Zserela do isztoriji Ukrainü-Ruszi /Matyerialü do isztoriji ukrajnszkoj kozaccsinü/ t. XII. Lviv, 1911. 322-323., 326. /Zserela/; Dokumentü Bogdana Hmelnyickovo (1648-1657) Kijev 1961. 381-382. ,383-384. ,400. 25 Dopolnyenyija к aktam isztoricseszkim t. III. SPB., 1848. 529-530. /DAI/ 26 Ua. 522. 27 Ua. 528., A pestis pusztító hatásáról részletes felmérés készült Moszkvában. Ebből idézünk néhány kiragadott példát. - DAI t. Ш. 508-511., 458-459. A hadjáratban lévő Alekszej Mihajlovics cár parancsára a moszkvai állapotokról jelentés készült 1654 december elején. Kuzma Mosnyin /minisztériumi/ prikázkancellár a három napos városi körjárat tapasztalatait foglalta össze. A cár és a cárné három, Kremlbeli palotájában mindössze 15 ember maradt életben. A cár és a cárné lakosztályait Moszkva kormányzójának, Mihail Pronszkij pecsétjével lezárták. Olyan hótorlaszok halmozódtak fel a Kremlben, hogy egyes helyeken csak hason csüszva lehetett előrehaladni. A Kremlbeli Blagovescsenszkij székesegyház papjai, teljes személyzete pestisben meghalt, de az Arhangelszkijben is mindössze két pap élte túl a járványt. Egyetlen templomban folyt csak szertartás emberhiány miatt. A Rangtáblázatnak megfelelően Mosnyin felsorolta az életben maradottakat. A bojárok közül él Borisz Morozov és 19 embere, meghalt 343 embere, Alekszej Trubeckojnak 8 embere él, 270 meghalt, Nyikita Odojevszkijnek 15 embere maradt, 295 elhalálozott, Nyikita Romanov és 134 embere tülélte a pestist, 352 embere nem. Jakov Cserkasszkij és 110 embere ugyancsak él, 423 embere áldozatul esett. A sor az okolnyicsijek, a dumanemesek, a dumakancellárok stb. számbavételével,
